Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Március
A domaszéki katolikus templom Domaszék Az ATIKÖVIZIG működési területén fekvő település neve a „Doma” családnévből származik, amely már az 1552. évi tizedjegyzékben is szerepelt, de múltja a kunhalmok keletkezésének idejére nyúlik vissza, jóllehet egyes történeti források szerint e vidékről, Szeged környékéről indította Árpád fejedelem a döntő csatát Szpatopluk ellen. Az itteni földek növénytermesztésre nem, annál inkább legelte- téses állattenyésztésre voltak alkalmasak. A középkorban a magyar szarvasmarha-tenyésztés egyik központja lett a vidék. A török hódoltság, Szeged 1543-ban történt eleste után, ezt a területet is elérte. Sajátos módon mindez a tanyavilág fejlődését eredményezte, mert a városlakók közül, akinek arra módja volt, a város környéki földekre telepedett. Mivel a község Szeged közelében fekszik, s talaja is termékeny, a szegedi puszták közül ez népesedett be legelőször, főleg a Szeged-alsóvárosiak telepedtek le itt szívesen. Szeged vezetői azonban nem nézték jó szemmel ezt a folyamatot, mert nem voltak eszközeik a tanyavilág közigazgatási feladatainak ellátásra, a közbiztonság fenntartására, amellett a tanyavilág remek búvóhelyet kínált a katonaszökevényeknek, a pusztai betyároknak. Ebben a tanyavilágban élt maga Ró%sa Sándor is. A homoki szőlőtelepítés az 1760-1770-es években Domaszék homokján kezdődött, amelyet a XIX. században a fűszerpaprika termesztése követett. A község gazdasága fejlett mezőgazdaságára épül. A ma 3200 lelket számláló község 1952. január elsején lett Domaszék néven önálló település. A kistérség egyik legdinamikusabban fejlődő községe elsősorban Szegedhez közeli fekvésének köszönheti fejlődését. Szakaszvédelem-vezető Kungyalu Az árvízvédelmi védvonal meghatározott, több őrjárásához tartozó szakaszának védekezési munkáit irányító, rendszerint a KOVIZIG állományába tartozó szakképzett műszaki dolgozó. A védekezési munkát személyes felelősséggel és megfelelő hatáskörrel látja el. Kötetlenül a védelemvezetőnek (helyettesének) van alárendelve. Feladatait, hatás- és jogköréta 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet írja elő. Tartózkodási helye árvízvédekezés idején a szakaszvédelmi központ, amely szolgálati szobával rendelkező, megfelelő hírközlési és informatikai lehetőséggel ellátott, közúton és vízen egyaránt jól megközelíthető, a hozzá tartozó védelmi szakaszon központosán fekvő gátőrház. Az Észak-magyarországi KÖVIZIG árvízvédelmi szakaszai A KÖTIKÖVIZIG működési területén fekvő Kungyalu korábban önálló kisközség volt, 1951-ig Gyalu néven szerepelt a települések nyilvántartásában. 1966 óta közigazgatásilag a Tiszazug fővárosához, Kunszentmártonhoz tartozik. A folyamatos fogyás miatt a ma már nem egészen 500 lelket számláló település napjainkban tipikus „zsákfalu”. A kungyalui katolikus templom a víztoronnyal A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok 03. fok 8.01. Sarud-négyesi 43,829 Laskó bp., Tisza jp., betorkolló patakok Tiszapalkonya** 804 2000. 04. 12. 500 600 650 08.02. Néqyes-tiszakeszi 25,332 Tisza ip. Tiszapalkonya** 804 2000. 04. 12. 500 600 650 08.03. Tiszakeszisaiószöqedi 32,532 Tisza jp., Sajó JP __ T iszapalkonya” 804 2000. 04. 12. 500 600 650 08.04. Inérhát-tokaji 46,775 Tisza jp., Bodroq ip. Tokaj" 928 2000. 04. 11. 650 750 800 08.05/I. Zalkodtiszacsermelyi 31,600 Tisza jp. Tiszabercel** 882 2000. 04. 11. 600 700 800 08.05/II. Tisza csermely- zemplénaqárdi 36,342 Tisza jp. Záhony 758 2001. 03. 05. 500 550 650 08.06. Bánrévefelsőzsolcai 38,488 Sajó bp., betorkolló patakok Sajópüspöki” 400 1974. 10. 22. 200 250 300 08.07. Miskolcsaiópüspöki 29,665 Sajó jp., betorkolló patakok Sajópüspöki” 400 1974. 10. 22. 200 250 300 08.08. Hernádnémetihernádszurdoki 33,752 Hernád jp., betorkolló patakok Hidasnémeti** 410 1948. 06. 09. 200 250 300 08.09. Hidasnémeti-bőcsi 28,294 Hernád bp. Hidasnémeti** 410 1948. 06. 09. 200 250 300 08.10. Inérhát— taktaföldvári* 43,349 Sajó bp., Takta Tokaj** 928 2000. 04. 11. 600 700 800 08.11. Viss-felsöberecki 39,799 Bodroq, Ronyva Felsőberecki** 795 1999. 03. 13. 550 650 700 08.12. Jásziákóhalma-káli 36,214 Tárná bp. Tárnáméra” 500 1974. 10. 22. 250 300 350 08.13. Jászdózsa-káli 111,145 Tárná jp., betorkolló patakok Tárnáméra** 500 1974. 10. 22. 250 300 350 08.14. Bodrogkesztúrsátoraliaújhelyi 30,918 Bodrog jp., Ronyva jp., bp. Felsőberecki** 795 1999. 03. 13. 550 650 700 Megjegyzés: * A betorkolló vízfolyáson további mértékadó vízmércék is vannak. / ** Készültség elrendelő vízmérce.
