Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Március

A domaszéki katolikus templom Domaszék Az ATIKÖVIZIG működési területén fekvő tele­pülés neve a „Doma” családnévből származik, amely már az 1552. évi tizedjegyzékben is szerepelt, de múltja a kunhalmok keletkezésének idejére nyú­lik vissza, jóllehet egyes történeti források szerint e vidékről, Szeged környékéről indította Árpád feje­delem a döntő csatát Szpatopluk ellen. Az itteni föl­dek növénytermesztésre nem, annál inkább legelte- téses állattenyésztésre voltak alkalmasak. A közép­korban a magyar szarvasmarha-tenyésztés egyik központja lett a vidék. A török hódoltság, Szeged 1543-ban történt el­este után, ezt a területet is elérte. Sajátos módon mindez a tanyavilág fejlődését eredményezte, mert a városlakók közül, akinek arra módja volt, a város környéki földekre telepedett. Mivel a község Szeged közelében fekszik, s talaja is termékeny, a szegedi puszták közül ez népesedett be legelőször, főleg a Szeged-alsóvárosiak telepedtek le itt szívesen. Sze­ged vezetői azonban nem nézték jó szemmel ezt a folyamatot, mert nem voltak eszközeik a tanyavilág közigazgatási feladatainak ellátásra, a közbiztonság fenntartására, amellett a tanyavilág remek búvóhelyet kínált a katonaszökevényeknek, a pusztai betyárok­nak. Ebben a tanyavilágban élt maga Ró%sa Sándor is. A homoki szőlőtelepítés az 1760-1770-es évek­ben Domaszék homokján kezdődött, amelyet a XIX. században a fűszerpaprika termesztése követett. A község gazdasága fejlett mezőgazdaságára épül. A ma 3200 lelket számláló község 1952. január elsején lett Domaszék néven önálló település. A kis­térség egyik legdinamikusabban fejlődő községe el­sősorban Szegedhez közeli fekvésének köszönheti fejlődését. Szakaszvédelem-vezető Kungyalu Az árvízvédelmi védvonal meghatározott, több őrjá­rásához tartozó szakaszának védekezési munkáit irá­nyító, rendszerint a KOVIZIG állományába tartozó szakképzett műszaki dolgozó. A védekezési munkát személyes felelősséggel és megfelelő hatáskörrel lát­ja el. Kötetlenül a védelemvezetőnek (helyettesének) van alá­rendelve. Feladatait, hatás- és jogköréta 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet írja elő. Tartózkodási helye árvízvédekezés idején a szakaszvédelmi központ, amely szolgálati szobával rendelkező, megfelelő hírközlési és informatikai le­hetőséggel ellátott, közúton és vízen egyaránt jól megközelíthető, a hozzá tartozó védelmi szakaszon központo­sán fekvő gátőrház. Az Észak-magyarországi KÖVIZIG árvízvédelmi szakaszai A KÖTIKÖVIZIG működési területén fekvő Kungyalu korábban önálló kisközség volt, 1951-ig Gyalu néven szerepelt a települések nyilvántartásá­ban. 1966 óta közigazgatásilag a Tiszazug főváro­sához, Kunszentmártonhoz tartozik. A folyamatos fogyás miatt a ma már nem egészen 500 lelket számláló település napjainkban tipikus „zsákfalu”. A kungyalui katolikus templom a víztoronnyal A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok 03. fok 8.01. Sarud-négyesi 43,829 Laskó bp., Tisza jp., betorkolló patakok Tiszapalkonya** 804 2000. 04. 12. 500 600 650 08.02. Néqyes-tiszakeszi 25,332 Tisza ip. Tiszapalkonya** 804 2000. 04. 12. 500 600 650 08.03. Tiszakeszi­saiószöqedi 32,532 Tisza jp., Sajó JP __ T iszapalkonya” 804 2000. 04. 12. 500 600 650 08.04. Inérhát-tokaji 46,775 Tisza jp., Bodroq ip. Tokaj" 928 2000. 04. 11. 650 750 800 08.05/I. Zalkod­tiszacsermelyi 31,600 Tisza jp. Tiszabercel** 882 2000. 04. 11. 600 700 800 08.05/II. Tisza csermely- zemplénaqárdi 36,342 Tisza jp. Záhony 758 2001. 03. 05. 500 550 650 08.06. Bánréve­felsőzsolcai 38,488 Sajó bp., betor­kolló patakok Sajópüspöki” 400 1974. 10. 22. 200 250 300 08.07. Miskolc­saiópüspöki 29,665 Sajó jp., betor­kolló patakok Sajópüspöki” 400 1974. 10. 22. 200 250 300 08.08. Hernádnémeti­hernádszurdoki 33,752 Hernád jp., be­torkolló patakok Hidasnémeti** 410 1948. 06. 09. 200 250 300 08.09. Hidasnémeti-bőcsi 28,294 Hernád bp. Hidasnémeti** 410 1948. 06. 09. 200 250 300 08.10. Inérhát— taktaföldvári* 43,349 Sajó bp., Takta Tokaj** 928 2000. 04. 11. 600 700 800 08.11. Viss-felsöberecki 39,799 Bodroq, Ronyva Felsőberecki** 795 1999. 03. 13. 550 650 700 08.12. Jásziákóhalma-káli 36,214 Tárná bp. Tárnáméra” 500 1974. 10. 22. 250 300 350 08.13. Jászdózsa-káli 111,145 Tárná jp., betor­kolló patakok Tárnáméra** 500 1974. 10. 22. 250 300 350 08.14. Bodrogkesztúr­sátoraliaújhelyi 30,918 Bodrog jp., Ronyva jp., bp. Felsőberecki** 795 1999. 03. 13. 550 650 700 Megjegyzés: * A betorkolló vízfolyáson további mértékadó vízmércék is vannak. / ** Készültség elrendelő vízmérce.

Next

/
Oldalképek
Tartalom