Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Március

Március 15-17. Március 15., szerda Az árhullámok levonulásával kisebb változá­sok történtek a készültségi fokozatokban: mérsékelték a készültséget a Kettős-Körösön, a Zagyva alsó szakaszán és megszüntették a Fehér-Körösön. Az árhullámok nagy mennyiségű uszadékot szállítanak, melyek főleg a műtárgyaknál vízle­vezetési akadályt okoznak, ezek eltávolítása több helyen jelentős munkát igényel. A hosszan tartó magas vízállások következté­ben a Hortobágy—Berettyó és a Kraszna tölté­sei mentén gyakrabban fordulnak elő átszivár- gások, csurgások. Az áradó Balaton vízszintje meghaladta a felső szabályozási szintet. Az erős szél által felkorbá­csolt tó vize a déli partot több helyen elöntötte. Március 16., csütörtök A hóolvadás következtében a belvízzel elön­tött terület nagysága 244 ezer hektárra emel­kedett, ebből 135 ezer hektár vetés-szántó. Március 17., péntek A meteorológiai előrejelzés szerint a 0 fok ma­gassága eleinte 500—1000 m között lesz, majd emelkedni kezd, és a következő hét elejére ál­talában 800—1600 m között valószínű. Belvízvédekezés Március 16-án a rendelkezésre álló szivattyútelepekből 156 telep 312 m3/s kapacitással üzemel. A naponta át­emelt vízmennyiség 22 millió m3. A hosszú ideje tartó vé­dekezés miatt — a szivattyútelepek egy része január 1. óta folyamatosan emeli át a belvizet — egyre gyakoribbak a géphibák. 300 200 100 0 ezer ha SS elöntött terület nagysága m Is H üzemelő szivattyútelepek kapacitása *16 ö in R LO esi (N esi o o (N esi Ovi CN cd cd cd cd O o O o o o o o A belvízvédekezés adatai 2006. január 1-február 25. A belvízvédekezést a teljes elöntött terület és a vetés-szántó nagyságának idősorával, valamint az üzemelő szivattyútelepek, szi­vattyú provizóriumok számával és kapacitásával jellemezzük. Feb­ruár 18-tól a belvízelöntés és a védekezés minden paramétere folyamatosan növekszik. Magassági biztonság Az árvízvédelmi töltés védelemre alkalmas koro­naszintje és a mindenkori folyó-vízszint (esetleg valamely mértékadó árvízszint) közötti magasság- különbség. A Balaton haragos arca Katré A szél és hullámverés, illetve árvíz hatására a csen­desebb part menti vízfelületeken összeverődött növényi eredetű törmelékanyag, us^adék (fafor­gács, gallyak, fű, szalma stb.). Úszó keretekkel fel­fogva és összegyűjtve, árvízvédekezésnél a hul­lámverés csillapítására is használják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom