Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Június
NEVEZETES ÁRVIZEINK 2002. augusztus 6-án az Alpok térségét egy ciklon érte el és indította el az első árhullámot a Dunán, amely — bár Ausztriában kritikus helyzetet teremtett — a hazai folyószakaszon csak közepesnek mondható árhullámot okozott. A felső vízgyűjtőn augusztus 11—13. között lehullott csapadék hatására újabb, hevesebb áradás indult meg, mely Passautól a bécsi medencéig számos településen okozott katasztrófa-helyzetet, a korábbi legmagasabb vízállásokat 57—105 cm-rel meghaladó tetőzések következtében. A Budapestig terjedő Duna-szakaszon az LNV-t meghaladó, az alatt, a déli országhatárig attól némileg elmaradó tetőzések alakultak ki. A kormány augusztus 15-én kihirdette a veszély- helyzetet és a Dunán Rajkától Budapestig, valamint a mellékfolyók torkolati szakaszaira rendkívüli készültséget rendelt el. A védekezés méreteire jellemző, hogy a legintenzívebb munkák idején több mint 26 000 személy dolgozott, közel 1200 technikai eszközzel. A fővároson kívül 47 településen több mint 240 ezer ember volt az árvíz által közvetlenül veszélyeztetve, közel 4440 ingatlan került elöntésre. A Dunán levonuló árhullám nem kapott az Alpok térségéből csapadék utánpótlást, így augusztus 21-én a kormány megszüntette a rendkívüli készültséget. Augusztus 22-én az árhullám csúcsa elérte a déli országhatárt, a teljes magyarországi Duna-szakaszon megkezdődött az apadás. Helyreállítási munkák a Tisza jobb párján Felgyőnél Biztosítva van a rözse utánpótlása egy következő védekezéshez... Mederoldal helyreállítás a KÖRKÖVIZIG-nél, a Fazekaszugi-főcsatornán A zámolyi zsilip meghosszabbítása Tisza jobb part 11.03. védvonal (Felgyö) Tönkrement töltéspadkán rézsűcsúszás helyreállítása Töltéshelyreállítási munkák a Tisza bal partján, Denkpáli megcsapoló műtárgy és hallépcső helyreállítása a Szigetközben
