Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Május

A helyreállításé a fő szerep Új Néplap, 2006. május 27. Varga Lászlót, a KÖTIKÖVIZIG igazgatóját a leg­szükségesebb munkálatokról kérdeztük, miután levonult az árvíz. — A Körös-zugban is meg kell teremteni a védművek egyenszilárdságát. A tönkrement szaka­szokat még ebben az évben helyre kell állítani, s az­zal is számolunk, hogy a feltárások nyomán újabb gyenge pontokra derül majd fény — emelte ki az igaz­gató. - További tennivalónk, hogy ebben a térségben is kiépítsük az előírás szerinti töltéstesteket. Tavaly ugyanis kiderült, hogy miközben a vízügyi forráso­kat a Vásárhelyi-tervre koncentrálják, pénzügyi szempontból „elfeledkeztek” a gátak előírás szerinti kiépítéséről. Ezért kormány-előterjesztés készült ar­ról, hol kell beavatkozni a Tisza mentén a fővédvo­nalak egyenszilárdságát célzó munkálatokba. Ma már három pilléren áll a Vásárhelyi-terv: a szükségtáro- zás, a hullámtér- és mederrendezés, illetve a töltések előírás szerinti kiépítése egyaránt idetartozik. A meg­valósítás ütemét nyilvánvalóan a pénzügyi feltételek függvényében határozzák majd meg. Egy örök igazság az árvizekről... „Kivételes nagyságú árvizek mindaddig lesz­nek, míg a víz természetes körforgása meg nem szűnik! A folyó szüntelenül működő erői ellen csak folyamatos munkával lehet küzde­ni. Végleges mű, végleges állapot nincsen. Jól sikerült műnek azt lehet tekinteni, amelyet aránylag kevés és könnyen elvégezhető mun­kával lehet egyformán jó állapotban fenntar­tani!” Fazekas (Fuchsj Károly Fazekas (Fuchs) Károly (Budapest, 1897. július 8. - Bu­dapest, 1966. május 24.) A II. világháború előtt a Vízraj­zi Intézet mérnöke, majd 1948-ban az OVH Vízrajzi osz­tályának vezetője. Az egyik legtapasztaltabb vízrajzi szak­ember, aki kiváló konstruktőri érzékkel számos egyedi vízrajzi műszer tervezője volt az 1950-es években. A védelemvezető nem kételkedett a sikerben Délmagyarország, 2006. május 19. Bár ez a víz magasabb volt, mint az összes eddigi a Tiszán, tulajdonságai, törvényei nem változtak meg. Aki ismeri, az tudja, mire lehet számítani — mondja Dobi László, az ATIKÖVIZIG igazgatója, az alsó-tiszai védelem vezetője. Furcsa tehát leírni, de úgy tűnik: a védelemvezető bízott a vízben. „Bíztam a védművekben, az elődök lelkiismeretes­ségében és a sajátunkéban: minden ősszel négyzet- centiméterenként végigvizsgáljuk a töltést. Bíztam a munkatársaimban, hiszen olyan emberek dolgoz­tak a védekezésen, akik már többszörösen túlestek a »vízkeresztségen«” — vallja. És nyilvánvalóan önmagában is bízott Dobi László, aki vízügyes családban nőtt föl, már gyermek­ként segített édesapjának az árvízvédekezésben, egyetemi előfelvettként pedig korengedményes hiva­tásos gépkocsivezetőként hordta a földet a töltések­re. A műegyetem elvégzése után végigjárta a ranglét­rát, az ATIKÖVIZIG szinte minden munkaterület­ét, 1981 óta pedig vezető beosztásokban dolgozott az árvizek idején. A legnagyobb izgalmat ezúttal a felgyői töltésré­zsű megcsúszása jelentette számára. Mint elmondja: a különösen erős kiépítésű védvonalak egyike volt ez, itt várták legkevésbé a víz támadását. Sokáig em­lékezetes lesz számára az az eset is, amikor Szegeden a teljesen biztonságosnak ítélt támfal elé váratlanul betört a víz egy régi, használatlan csatorna miatt. Vannak-e tanulságok, következtetések? — firtat­juk. A védelemvezető azt mondja: rengeteg. Egyértel­műen kiderült, hol szorulnak további magasításra- erősítésre a töltések. A szegedi partfalat is alaposan át kell vizsgálni. [...] Megmutatkozott, milyen óriási a jelentősége annak, hogy a töltések járhatók legyenek, tehát aszfaltbontás kellene rájuk. Helikopterek leszál­lására alkalmas helyeket is szükséges kijelölni. „Ember nélkül persze a védművek nem működ­nek. Kevés a gátőr, a csatornaőr. A felsőfokú vég­zettségű szakemberek is egyre fogynak — hetven éven felüli mérnököket is vissza kellett hívni a mos­tani védekezés idejére. A fiatalok azt látják, hogy eb­ben a szakmában folyamatos az átszervezés, a leépí­tés, a vízügy számukra »nem perspektíva«. Fizen vál­toztatni kell” - mondja meggyőződéssel Dobi Fásuló, mondván: vissza kell adni a vízügy megbecsültségét, mert a rekord-árvíz bármelyik évben megismétlőd­het — és itt leszünk árvízvédelmi szakemberek nélkül. A Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőjén, 2000 március végén és április elején kialakult jelentős csapadék és a felmelegedéssel együtt járó hóolvadás következtében a Tiszán és va­lamennyi mellékfolyóján jelentős áradás indult meg. A Bodrogon, a Szamoson, a Krasznán, a Sajón, a Tárnán, a Zagyván (ahol a szükségtá­rozókat is meg kellett nyitni), a Fehér-Körö­sön (itt román oldali szakadás miatt nem ke­rült sor a Kisdelta szükségtározó megnyitásá­ra), a Fekete-Körösön, a Kettős- és a Hármas- Körösön, a Sebes-Körösön és a Maroson ala­kult ki jelentős, a legnagyobb vízszintet (LNV) meghaladó, illetve megközelítő árhullám. A kialakult árvízi helyzetre tekintettel a kor­mány április 8-án kihirdette a veszélyhelyzetet és elrendelte a rendkívüli védelmi fokozatot 1342 km hosszú védvonalon. Április 18-án a rendkí­vüli védelmi fokozatot kiterjesztették a Tisza Csongrád—déli országhatár közötti szakaszára, valamint a Hármas-Körös torkolati szakaszára is, Így ez a hossz 1614 km-re nőtt. Az árvízszint a Tiszán Tiszabercel (+4 cm) és Mindszent (+18 cm) között meghaladta az eddig mért legmagasabb vízszintet. A legna­gyobb mértékben ez Tiszaugnál (+88 cm) és Szolnoknál (+67 cm) következett be. Ez azt je­lentette, hogy 350 km hosszúságban a Tiszán — nem beszélve a mellékfolyókról, ahol a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt szintén rekordot döntő vízszintek alakultak ki (Lónyay-főcsator- na, Sajó, Zagyva, Hármas-Körös) — soha nem észlelt magasságú víz ellen kellett védekezni. De nem csak a magasság, hanem a tartósság is rend­kívüli volt. Tokajnál még csak 4 napig, míg Szol­noknál már 18 napig volt magasabb a víz a ko­rábbi rekordoknál. 310 km-en kellett ideiglenes töltésmagasítást építeni. A közvetlen veszélyt si­került elhárítani. A védműveket megviselte és helyenként megrongálta az árvíz. A rendkívüli védekezés teljes költsége 13,2 milliárd Ft volt. NEVEZETES ÁRVIZEINK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom