Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Május

Május 3-4. Május 3., szerda A KÖTIKÖVÍZIG szakmai eszmecserét szervezett az idei árvízvédekezés során szer­zett ismeretekről, tapasztalatokról. A rendez­vényen részt vett Persányi Miklós környezetvé­delmi és vízügyi miniszter, az OMIT vezetői, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igaz­gatóságok vezetői és főmérnökei. Május 4., csütörtök 6:00 A dunai árhullám Paks térségében tetőzik. Bajánál a vízállás 744 cm (I. fok 700 cm). A Ti­sza teljes magyarországi szakaszán lassan apad. Az OMIT és a helyi védelemvezetés értékelése szerint a Tisza Szolnok alatti szakaszán és a Körös-zugban továbbra is indokolt — csökken­tett létszámmal — készenlétben tartani a hon­védségi alakulatokat és a vízügyi osztagokat. Az OMIT javasolja a Kormányzati Koordináci­ós Bizottságnak a 87/2006. (IV. 14) kormány- rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszün­tetését és a rendkívüli készültség visszavonását. Az Árvízvédelmi Tudományos Tanács meg­tartotta hatodik, egyben utolsó ülését. Folyamatosan üzemel Mezőtúrnál, a Horto- bágy—Berettyó árvízkapujánál a 29 gépegység­ből álló provizórium. Az átemelt vízmennyiség 14,80 m-’/s. Az OMIT jóváhagyta a KÖR KÖV1ZIG javaslatát, amely szerint a vízszintek kiegyenlítődése miatt május 6-án le lehet állíta­ni a szivattyúzást, az árvízkapu május 7-én ki­nyitható. 16:00 A FETIKÖVIZIG valamennyi védvo­nalán megszüntetették az árvízvédelmi ké­szültségeket. Az OMIT Árvízvédelmi Tudományos Tanácsának működéséről A 2000. évi rendkívüli tiszai árvízvédekezés alkalmával próbálták ki először, miként lehetne igénybe venni egy tu­dományos testület segítségét a védekezés kritikus helyze­teinek elemzéséhez és a megelőző, illetve operatív beavat­kozások döntéseinek előkészítéséhez. Az OMIT mellett működő tanács tagjai úgy tettek ele­get javaslattevő, véleményező szerepüknek, hogy az aktu­ális műszaki probléma áttekintése után konszenzussal döntöttek a probléma műszaki szempontból optimálisnak tekinthető kezeléséről. A tanács működése arra is lehetőséget teremtett, hogy kipróbálják a tudomány legfontosabb új eredményeit a vé­dekezési feladatok során tudatosított problémák elemzésé­nél, különösen abban az esetben, ha a rendelkezésre álló időelőny lehetőséget adott erre. Számos esetben szükség volt 2006-ban is egy-egy átfogóbb, de igen szűk határidőn belül elvégezhető számítás, modell-futtatás, illetve vizsgálat elvégzésére, az adott helyzet elemzésének pontosítása és a megalapozott javaslat megfogalmazása érdekében. A tanács tagjai - harmadik feladatukként - javaslatot tettek a védekezés ideje alatti, azonnali döntéseket, illetve a későbbi kutatási—fejlesztési feladatokat megalapozó Árvízvédelmi készültségi adatok május 4-én reggel Folyóink fővédvonalain 1579 km hooszon van árvízvédelmi készültség. Rendkívüli készültségi fokozat van 710 km véd­vonalon a Tisza Szolnok és a déli országhatár közötti sza­kaszán, továbbá a Zagyva és a Maros torkolati szakasza­in, valamint a Hármas-Körös teljes hosszán. III. fokú a készültség a Tisza jobb parton Poroszló és Szolnok között, a Tisza bal parton Tiszafüred és Szolnok között, valamint a Hortobágy—Berettyón összesen 298 km védvonalon. II. fokú készültséget tartanak 144 km védvonalon, a Tisza jobb parton Poroszló és Tiszavalk között, a bal par­ton Tiszafüred és Tiszakeszi között, valamint a Sebes- Körös és Berettyó alsó szakaszán. I. fokú a készültség 427 km hosszon, a Duna bal part­ján Foktő és a déli országhatár között, a Tisza jobb parton Tiszavalk és Tokaj között, a bal parton Tiszakeszi és Tokaj között, a Lónyay-főcsatorna felső szakaszán, valamint a Laskó, a Rima és a Csincse torkolati szakaszain. Több mint ezer kitelepített él átmeneti otthonban Új Néplap, 2006. május 3. Sok rossz hír nincs, de jó sem, mert 24 óra alatt mindössze tíz centit apadt a Tisza — kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját lvaskó I^ajos. A KÖTIKÖVTZIG védelemvezető-helyettese elmondta, a beavatkozá­sok és a védekezésben részt vevők száma csökken, ahogy a beépített anyagmennyiség is. A fő feladat változatlanul a bevédett állapot fenntartása a gáta­kon, valamint az új árvízi jelenségek kezelése. A je­lek szerint sikerült stabilizálni az istvánházi újabb, a tizedik rézsűcsúszást, és a Körös-zugi lokalizációs vonalakon is minden munka befejeződött. A kitelepített községekből jelenleg 1229-en él­nek a befogadó településeken. Szelevény 1204 fős lakosságából csupán 176 ember maradt a faluban, az 1995 lelkes Csépáról azonban már csak tizenha­tan tartózkodnak átmeneti otthonukban. Az 1157 lakosú Tiszasason 185 a kitelepültek száma. Istvánházánál nem csúszik tovább... Lesz pénz az árvízi biztonság növelésére Új Néplap, 2006. május 4. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisz­ter bejelentette: a következő években soha nem lá­tott összegeket költenek majd a magyar árvízvédel­mi rendszer megnyugtató fejlesztésére, így az Új Magyarország Programjában, a II. Nemzeti Fejlesz­tési Tervben 2007-2013 között 200 milliárd forintot fordítanak ilyen célokra. Ez azt jelenti, hogy évente csaknem 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom