Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
NEVEZETES ÁRVIZEINK 1981 márciusában ismét egy olyan árvízi esemény alakult ki a Körösökön, ahol az árhullám tetőző szintje, vízhozama, az áradás hevessége és más hidrológiai paraméterei helyenként ismét megközelítették, illetve meghaladták az addig észlelt maximumokat. 1981. január 1— március 10. között a Körösökön hét kisebb árhullám alakult ki. A március 11—12-i heves esők elindították a nyolcadik árhullámot. A Fekete-Körös Antnál 42 óra alatt 640 cm-t áradt és 12 cm-rel az előző évi felett, 1000 cm-rel tetőzött. A Fekete- és a Fehér-Körös árhullámainak találkozása miatt a teljes hazai folyószakasz töltésein töltés- meghágás és csurgások ellen kellett védekezni. Az árvizet csak a mályvádi árvízi szükség- tározó üzembe helyezésével lehetett biztonságosan levezetni. Az 1974., 1980. és 1981. évi Körös-völgyi árvizek a védelmi rendszer új fejlesztési stratégiájának kidolgozását és megvalósítását — az árvízi szükségtározók alkalmazását — eredményezték. Fontoskodó álkatona a gáton Szegednél RTL Klub Híradó, 2006. április 27. 17:43 Katonai egyenruhában, főhadnagyi csillagokkal a gallérján próbált beleszólni egy civil az árvízi védekezésbe Szegeden. A rendőröknek szemet szúrt a fontoskodó férfi, s hamar kiderült, hogy a valamikori szakaszvezető ma már csak munkanélküli obsitos. A 26 éves szegedi álkatona Szolnokról kivezényelt honvéd főhadnagynak adta ki magát a szegedi árvízvédelmi munkálatok résztvevői előtt, s azt állította magáról, hogy ő a helikopterek földi irányítója, illetve közvetítője. Mivel szabályos egyenruhában volt, először nem tűnt fel senkinek, hogy az illető nem valódi honvéd főhadnagy. Egy szegedi rendőrnő kezdett először gyanakodni, s addig kérdezősködött, míg a férfi válaszaiból egyértelművé vált számára, hogy álkatonával van dolga — tájékoztatta a Független Hírügynökséget a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A férfi ellen jogosulatlan címhasználat miatt indított szabálysértési eljárást a Szegedi Rendőrkapitányság. Védekezési készlet A védekezési anyagok jogszabályban előírt - minőségi és mennyiségi — összetételű, országos szinten nyilvántartott készlete. Ötödik napja tart a küzdelem a szelevényi csúszás megállítására Huszonkét napja tart az árvízi védekezés a Tiszaligeten Radio.hu, 2006. április 27. csütörtök, 11:19 Mára 1000 cm alá csökkent már a vízszint A terület lezárását a legmagasabb vízállás mellett sem kellett ugyan elrendelni, de a kialakult helyzet miatt a szolnoki majális idén elmarad a Tiszaügetben — mondta a megyeszékhely polgármestere, Botka Lajosné a gáton tartott sajtótájékoztatón. A tiszaligetá árvízi védekezés szakmai irányítója, Tormic^ki György elmondása szerint talán túl vagyunk a nehezén, mert a Tisza vízállása, ha lassan is, de csökken. Addig azonban nem lehetünk teljesen nyugodtak, amíg körülbelül 800 cm alá nem megy a vízszint, s ez csak tíz-tizenöt nap múlva várható. A védelmi munkálatok eddig 48 millió forintba kerültek, ám ez az összeg minden bizonnyal emelkedni fog, mert bár a Tisza már tetőzött, a töltések átáztak, s emiatt napról-napra egyre több árvízi jelenségre kell számítani. A vasúti közlekedés hírei Rádió Szentes—MÁV ZRt. 2006. április 27. 16:44 Tiszaföldvár és Kunszentmárton között továbbra is zárva tartják a vonatforgalom elől a Körös folyó 14 homokos kaviccsal rakott kocsival leterhelt hídját — ezért vonatpódó autóbuszok szállítják az utasokat. A tiszaugi önkormányzat kérésére MAV-dolgo- zók segítik folyamatosan a védekezést. A megrepedt Körös-gát miatt a polgári védelem — a területileg illetékes vasúti pályamester segítségével - felmérte a Lakitelek és Kunszentmárton közötti vasúd töltés állapotát, így most ez lett a lokalizációs gát. A vasúti pálya mentén fóliaterítéssel, anyag-leterheléssel védekeznek az árhullám ellen. NEVEZETES ÁRVIZEINK 1974 június—júliusában rendkívüli árvízi helyzet alakult ki a Körösökön: öt árhullám követte egymást. A június 12-én indult második minden korábbi tetőzési magasságot és vízhozamot meghaladt. A Körösök középső és felső szakaszán 104 km hosszban kellett volna töltésmagasítást végrehajtani ahhoz, hogy az árhullám a gátak között levezethető legyen. Flkkor a vízszint 32—68 cm-rel volt az LNV felett. A nagyobb károk elhárítása érdekében feltöltötték, szükségtározóként alkalmazták a Fehér- és a Fekete-Körös közötti úgynevezett deltát. A 71 km2-en 127 millió m3 víz tározódon. A védekezés eredményes volt. Még hosszú ideig víz borítja a Hármas-Körös hullámterét
