Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Épül a lokalizációs töltés a Körös-zugban... ...és Szelevény belterületén Mesterszállás - szabadtéri kiállítás a tűzoltó szertár előtt Idegesek, de dolgoznak a szelevényiek a gáton otigo.hu, 2006. április 25 kedd, 12:31 „A polgármesteri hivatal most is üzemel, sőt, itt van a főhadiszállás, hiszen éppen a gát mellett vagyunk, ezért mindkét irányba tudunk figyelni” — mondta az [origo]-nak a kitelepített falu, Szelevény polgármestere. Paneléi Ferenc szerint a helyi emberek nagyon elszántak, összetartóak, és fontos számukra, hogy minden segítséget megkapnak ebben a nehéz helyzetben. „Persze kicsit idegesek, de folyamatosan nyugtatgatjuk egymást” — mondta, hozzátéve: „harminc-negyven centi kellene, csak ennyivel menjen le a vízszint, és akkor megnyugodhatunk”. „Napközben háromszázan dolgoznak Szele- vényen, ennyien kellenek a védekezéshez meg a katasztrófavédelem és más közreműködők ellátásának a megszervezéséhez. Éjszakára 170-180 ember marad itt közülük, mert éjjel-nappal, váltásban is dolgozni kell. Mindig itt áll tíz busz, arra az esetre, ha átszakadna a gát és menekülnünk kellene” — mondta a polgármester. Csak azt sajnálta, hogy a sok tennivaló miatt csak egyszer tudta meglátogatni a kimenekítetteket, akik már visszakívánkoztak a befogadóhelyekről. „Nekünk megnyugtató, hogy jó helyen vannak, és ellátják őket mindennel” — tette hozzá. Paneléi Ferenc szerint nem igazak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy fosztogatják a hátrahagyott házakat. Mint elmondta, „még csak fosz- togatási kísérlet sem volt; az ide küldött szolnoki és kunszentmártoni rendőrök folyamatosan le-föl cirkálnak, akárcsak a polgárőrség”. Négy suvadás Kelet-Magyarország, 2006. április 25. A FETIKÖVIZIG Kerti Andor vezette védelmi osztaga teljes létszámmal (130) a Körös-torkolatnál védekezik. Hétfőn délután a szakember a Kelet-Ma- gyarországnak elmondta: a poklok poklát élik át, hiszen péntek óta összesen négy gátsuvadást észleltek a szakaszukon. Vízről, levegőből, szárazföldről óriási erőkkel védekeznek, hiszen van olyan gátszakasz, ahol a nyolc méteres koronából mindössze két méter maradt, a többi lecsúszott. A vízszint még mindig a töltéskoronáig ér; helyenként 6,2 méteres vizoszlo- pot tart az erősen meggyengült gát. Műszakonként hatszáz katona és számtalan vízügyes és önkéntes dolgozik éjjel-nappal a gáton. Egyköbméteres műanyag víztartályokkal és tonnás zsákokkal ellensúlyozzák a töltést, hogy bírja a nyomást. Tovább reped a töltés a nagyréti szakaszon Mesterszállás A KÖT1KÖVIZ1G működési területén, a Hármas- Körös jobb partján, nem közvetlenül a folyó mellett fekvő, kunok lakta település egy 1347-ből származó oklevélben szerepelt először, „Magister” néven. 1524- től a Nagykunsághoz tartozó Kolbászszék része volt. A török időket követően, 1719-ben, betelepítés révén jelentősen nőtt a község lélekszáma. 1897-ig pusztaként tartották nyilván, s Kunszentmártonhoz tartozott. 1897. január 1. óta önálló nagyközség. A folyószabályozás előtt hatalmas ártér volt az alacsony, csaknem tökéletesen sík terület, melyen összefolyt a Berettyó és a Körös árvize, jellegzetes folyami üledéket hagyva maga után. A Körös kanyarulatait átvágó szabályozással egy időben a Berettyó—Körösi Vízszabályozó Társulat (utóbb, 1895- től a Mezőtúr—Mesterszállási Armentesítő és Belvíz- szabályozó Társulat) emelte az árvédelmi töltéseket. A vidék belvízlevezető csatornarendszerét a huszadik század első felében építették ki. NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1980. évi Körös-völgyi árvíz alkalmával példátlan hevességű áradás indult a Fekete- és a Sebes-Körösön. Július 26-án a Sebes-Körös és a Berettyó) folyók összefolyásánál, két nappal késeibb a Kettős-Körös jobb partján keletkezett töltésszakadás. A lokalizáció eredményessége érdekében két szükségtározót meg kellett nyitni. Víz alá került összesen 178 km2, kitelepítettek 4100 embert.
