Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Működésben az árvízi ügyelet

Délmagyarország, 2006. április 24.

Négy ember kezében négy telefon az ATIKÖ- VIZ1G megerősített műszaki ügyeletén, a Stefánián. Vagy — ha megszólalnak a mobilok is — még több kézben még több telefon. Vízállásadatok röpködnek a levegőben. A fali kivetítő az éppen aktuális csapadékjelentést mutatja.

Árvízhelyzetben félkatonai szervezet az igazgatóság — mondja Privácykiné Hajdú Zsuzsanna ügyelet- vezető. Ez szinte az egyetlen mondat, amit ott-tar- tózkodásunkkor egyvégtében végig tud mondani, mert szinte megállás nélkül csörögnek a telefonok. A két műszaki ügyeletes, háttá Emese és Kőfalvi István, a folyamatosan érkező adatokat elemzi.

Mit jelent ez esetben a „félkatonai szervezet”? Azt, hogy mindenkinek megvan a maga hatásköre, a jogosultsága; mindenki tudja, miért felelős, miben intézkedhet - csak így tud működni a rendszer, amelytől végső soron az függ, hogy elviszi-e az áradás a várost, vagy sem.

Minden az ügyeletén keresztül bonyolódik? Dehogy bonyolódik: inkább egyszerűsödik. A látszólagos kavalkádban lassan-lassan a kívülálló számára is kirajzolódnak a fő vonalak.

A falon grafika: ajtón keresztül lakásba betörő víz... Ennek a víziónak a valóra válását kell megelőzni.

Bizakodó hangulatban

origo.hu, 2006. április 24. 11:44

„Bizakodó hangulatban vannak a kitelepített emberek” - számolt be az [origo]-nak Kunszentmárton polgármestere. C%uc%i Mihály elmondta, éppen most jön az egyik befogadóhelyről, s az emberek nagyon örülnek annak, hogy „még áll a gát”, és már azt kérdezik, mikor mehetnek haza. „Többen már intézik a hivatalos kis ügyeiket, biztosítót, ilyesmit, és nagyon sokat segítenek az ideérkezett pszichológusok és a helyi nevelők is” - mondta a polgármester, aki szerint a sok ember és a homokot szállító nagy katonai járművek miatt a városban „mintha ostromállapot volna, de nem baj, csak ne szakadjon át a gát”. Kunszentmártonban több mint 180 embert szállásoltak el, a városban jelenleg tanítási szünet van.

Alig 200 méterre egymástól a két Körös-zugi töltéscsúszás

Katonák erősítik a töltést Felgyőnél

MTI, 2006. április 24. 13:22

Vízügyi szakemberek irányításával katonák erősítik a gátat Csongrádtól délre, ahol a hét végén a mentett oldalon ötven méteres szakaszon megcsúszott a töltés - tájékoztatta az MTI-t a munkálatokat irányító Kovács József ezredes a helyszínen. A rézsű mozgását szombaton sikerült megállítani a gy'ors beavatkozásnak köszönhetően, de az átázott töltés padkája több kilométeren felpúposodott, erős a szivárgás, ezért meg kell támasztani a gátat - mondta az ezredes. Szombat délutántól kezdve, tizenkét órás váltásokban négyszáz, Hódmezővásárhelyről érkezett katona vesz részt a munkában.

Rézsűsuvadás Felgyőnél (Tisza jobb part 72+000 tkm)

Ha megtartja a vizet, megcsókolom a gátat!

Népszabadság Online, 2006. április 24.

Pénteken még alig néhány tucatnyian hagyták el otthonaikat Csépa, Szelevény és Tiszasas lakói közül, amikor - a Hármas-Körös tiszai torkolatánál megrepedt gát miatti óvintézkedésként — elrendelték a lakosság kitelepítését. Szombaton már azoknak is menniük kellett, akik korábban vonakodtak rokonaikhoz vagy az átmenetileg kijelölt kunszentmártoni szálláshelyekre költözni; egy újabb, Szelevényhez közeli gátrepedés miatt ugyanis immár a kimenekítés mellett döntött a Szolnok megyei védelmi bizottság.

Vasárnapra a megyei védelmi bizottság elrendelte Csépa és Tiszasas részleges, valamint Szelevény teljes kiürítését, miután a tiszai torkolatnál megroggyant körösi gát már nemcsak hosszanti, hanem keresztirányban is megrepedt. Hatósági kény'- szert azonban továbbra sem alkalmaztak senkivel szemben. Előbb pszichológusokból, polgári védelmi szakemberekből és helyi önkormányzati képviselőkből álló csapatok keresték fel a házak lakóit, s szép szóval, észérvekkel igyekeztek meggyőzni őket, hogy saját biztonságuk érdekében költözzenek ideiglenes szálláshelyre. Aki mindenáron otthonában akart maradni, megtehette, ha aláírt egy erről szóló nyilatkozatot.

Szelevénybe szombaton és vasárnap befelé már nem, inkább csak kifelé engedték az embereket. Pontosan fek'rták, ki hová megy', hol száll meg, s gondoskodott-e állatai biztonságáról. Sokan kisebb teherautókon hagyták el a falut: volt, akinek egyetlen hízója, másnak szinte az összes bútora, hűtője, ingósága fent volt a platón.

Vasárnapra csak azok maradtak a szelevényi polgármesteri hivatalban, akik segítenek a védekezésben, vagy frissítővel, étellel, itallal látják el a dolgozókat. A menü: vastagon kent zsíros kenyér, savanyúság és ásványvíz.

Izzadt férfiak érkeznek, lerogynak egy-egy fotelra, bekapnak néhány falatot, pár percig pihennek, aztán mennek tovább, segítenek a gáton, vagy az állatok elszállításában.

Kiss Jánosné a könnyeivel küszködik, amikor elmeséli: éppen az idén sikerült végre felújítaniuk szelevényi házukat; új a padló, a csempe, s nemrég vettek új hűtőt is. - Nevessetek ki nyugodtan — fordul a körülötte álló asszonyokhoz —, de ha nem önti el a házunkat a Körös, én bizony kimegyek a partjára, és megcsókolom a gátat, amiért megtartotta a vizet.