Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Április 19. A ma reggeli adatok szerint folyóink fővédvo­nalain összesen 2146 km hosszon tartanak ár- vízvédelmi készültséget, ebből 793 km-en rendkívüli fokozatban. Az elmúlt 24 órában az árvízvédekezés költsége 458 millió forint volt, s a védekezésben résztve­vők létszáma újabb háromezerrel növekedett. Az elmúlt 24 órában 13 451-en dolgoztak a védvo­nalakon, 1644 gép és szállítóeszköz igénybevéte­lével. Az árvízvédekezés becsült költségei az év eleje óta elérték a 6 milliárd 697 millió forintot. A belvízzel elöntött terület nagysága lassan csökken, ma reggelre 143 ezer hektár, ebből 67 ezer hektár vetés-szántó. A védekezésben 718 ember vett részt, 186 gépkocsit és 43 munka­gépet használva a munkaiatokhoz. Árvízvédelmi munkát mind a hat Tisza-völgyi és két dunai KOVIZIG védvonalain végeznek. 6:00-8:00 A Sebes-Körös 755 cm-es vízállás­sal tetőzött Körösladánynál (III. fok: 600 cm), 60 cm-rel az 1970. évi LNV szintje alatt. 6:00-10:00 A Berettyó Szeghalomnál tetőzött 612 cm-es vízállással (HL fok: 500 cm), amely 66 cm-rel marad el az 1970. évi LNV-től. Sólyom László köztársasági elnök Szolnokon tájé­kozódott az árvízi helyzetről, s megállapította: nyugodtság és szakmaiság jellemzi a védelmi munkálatokat. Befejezték a megrongálódott hullámverés elle­ni védmű helyreállítását a Sajó mellett. Az OMIT az ÉDUKÖVIZIG védelmi osztagát 52 fővel kirendelte a KÖRKÖVIZIG-hez, gyomaendrődi állomáshellyel. Befejezték a KÖTIKÖVIZIG Körös-zugi töl­tésmagasítás! munkálatait. Szerda Árvízvédelmi készültségek április 19-én reggel Rendkívüli készültségi fokozat van érvényben össze­sen 793 km védvonalon a Tisza folyó Kisköre és a déli országhatár közötti szakaszán, továbbá a Zagyva, és a Maros folyó torkolati védelmi szakaszain, valamint a Hármas-Körös teljes hosszán. III. fokú a készültség a Tiszán a Tokaj és Kisköre kö­zött, a Taktán, a Kettős-, és Fekete-Körösön, a Berettyó alsó és a Sebes-Körös torkolati szakaszán, valamint a Hortobágy—Berettyón összesen 744 km védvonalon. II. fokú készültséget tartanak 264 km védvonalon a Tiszán Záhony és Tokaj között, a Lónyay-főcsatornán, a Bodrogon és a Fehér-Körösön. I. fokú a készültség 345 km hosszon, a Dunán Kalo­csa—Baja között, a Krasznán és a Berettyó felső szakaszán. Az 1970. és a 2006. évi árhullámképek összehason­lítása a Sebes-Körös körösladányi szelvényében A két árhullámkép összehasonlításából kitűnik, hogy 1970-ben az árhullám ugyan 60 cm-rel magasabb volt a 2006. évinél, de a mostani árhullám tartóssága lényegesen nagyobb. vízállás -1970 -2006-10 -8 -6 -4 -2 0 2 4 6 8 10 tetőzéstől eltelt idő (nap) Védekezési munkák Szegeden 1970-ben NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz a folyó addig feljegyzett árvizei közül mind a tartósság, mind a tetőző értékek tekintetében a legnagyobbnak bizonyult. Az árvíz 125 napig tartott, számos védelmi szakaszon 103 napig III. fokú védeke­zéssel. Az egyidejűleg védett szakasz maximá­lis hossza 2425 km. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz során a védekezők legnagyobb napi lét­száma 43 ezer fő volt. Összesen 69 település 95 ezer lakosát kellett kitelepíteni. A védekezés első súlypontja a Szamos mentén alakult ki: a folyó vízállása Désnél (Románia) 317 cm-rel (!), Csengéméi 159 cm- rel haladta meg a korábbi maximumot. A Sza­mos szatmárnémeti vízmércéjén 98 cm/óra intenzitású áradást észleltek. A rendkívüli ára­dás román területen 11, magyar oldalon 3 he­lyen szakította át a töltést. A víz a terepen le­vonulva magyar területen több mint 40 ezer hektárt öntött el, 5 ezer lakóház dőlt össze. Az ezt követő súlyos, töltésszakadással fe­nyegető események alakultak ki a Körösök mentén. A gátakat a korábbi maximumoknál 45—112 cm-rel magasabb vizek terhelték, áz­tatták. Több helyen veszélyes rézsűcsúszások, román területen töltésszakadások keletkeztek. Bár biztonsági okokból 30 ezer embert ki kel­lett telepíteni, a töltéseket sikerült megvédeni. A romániai töltésszakadáson kitört vizeket az országhatár mentén épített lokalizáló töltés megtartotta. Igen súlyos védekezés folyt az Alsó-Ti- szán. A folyó felső szakaszáról érkező, rekor­dokat döntő víz mellett a Maroson is minden korábbit meghaladó árvíz vonult le: Makónál 44 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. A tetőzéssel egyidejűleg itt veszélyes buzgár­csoport keletkezett, de a területet — hatalmas erőfeszatések árán — sikerült megvédeni. Az 1965. évi dunai és az 1970. évi tiszai árvi­zek adták meg a lökést, hogy új alapokra helyez­zék a mértékadó árvízszintek meghatározását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom