Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Február
Az árvízvédekezés készültségi fokozatai Az árvízvédekezés műszaki feladatait a jogszabályban meghatározott készültségi fokozatok jelölik ki. Az I., II, III. és a rendkívüli védekezési fokozatokat a védelmi szakaszok mértékadó vízmércéin bekövetkező vízálláshoz rendelten szabályzatban határozzák meg. Az I. fokú készültséget akkor rendelik el, amikor a víz a védvonal lábát a védszakasz teljes hosszán eléri, vagy hosszabb-rövidebb szakaszon a védvonal legfeljebb 40-50 cm-es vizet tart; ez esetben csak nappal tartanak figyelőszolgálatot. A II. fokú készültség elrendelésére mértékadónak - az összes körülmény mérlegelésével — azt a vízállást jelölik ki, amelynek bekövetkezése után a nappali figyelőszolgálat már nem elegendő, és védekezési beavatkozásokra kerülhet sor. A III. fokú készültség elrendelésére azt az eddig előfordult legmagasabb vízállás alatd szintet indokolt kijelölni, amelynek bekövetkezése után — a védmű méretei és kiépítettsége, valamint e szint felett az árvíz várható tartóssága miatt — fokozott védekezésre lehet számítani. A rendkívüli készültség elrendelésére akkor kerül sor, amikor olyan nagy árvízveszély bekövetkezésével lehet számolni, amelynek elhárítása széleskörű mozgósítást igényel, és fennállhat az árvízkatasztrófa bekövetkezésének veszélye. Az I-I1I. fokú készültséget a környezet- védelmi és vízügyi igazgató, a rendkívüli készültséget — veszélyhelyzet kihirdetésével — a kormány rendeli el. ezer ha ü elöntött terület nagysága ebből vetés és szántó ■ üzemelő szivattyútelepek kapacitása 4QQ [ □ üzemelő állandó szivattyútelepek száma; 2QQ üzemelő mobil szivattyúk száma 200 ------------------------------------100 i-----------CD CD CD LO ö LO d lO o O T— (N CN co O T— T— CN CN CN esi esi (Ni (N o o o o O O o o o o o o A belvízvédekezés adatai 2006. január 1-február 25. A belvízvédekezést a teljes elöntött terület és a vetés-szántó nagyságának idősorával, valamint az üzemelő szivattyútelepek, szivattyú provizóriumok számával és kapacitásával jellemezzük. Hullámtér A folyók középvízi medrének partéle és az árvízvédelmi töltés (magaspart) közötti, a nagyvizek zavartalan levonulását biztosító terület. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok adatai Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Működési terület (km2) Árvízvédelmi fővédvonalak hossza (km) száma elnevezése rövidítése székhelye 01. Észak-dunántúli ÉDUKÖVIZIG Győr 6 370 453,491 02. Közép-Duna-völgyi KDVKÖVIZIG Budapest 8 384 251,872 03. Alsó-Duna-völgyi ADUKÖVIZIG Baja 5 881 127,222 04. Közép-dunántúli KÖDUKÖVIZIG Székesfehérvár 13 010 240,066 05. Dél-dunántúli DÉDUKÖVIZIG Pécs 9 976 107,256 06. Nyugat-dunántúli NYUDUKÖVIZIG Szombathely 7 587 89,526 07. Felső-Tisza vidéki FETIKÖVIZIG Nyíregyháza 5 456 544,136 08. Észak-magyarországi ÉKÖVIZIG Miskolc 10 290 605,289 09. Tiszántúli TIKÖVIZIG Debrecen 6 912 347,889 10. Közép-Tisza vidéki KÖTIKÖVIZIG Szolnok 7 180 630,820 11. Alsó-Tisza vidéki ATIKOVIZIG Szeged 8 303 322,629 12. Körös vidéki KÖRKÖVIZIG Gyula 4 108 340,101 ' i V Készültségben lévő belvízöblözetek 2006. február 22. Belvizvédekezési készültségi fokozatok A belvízvédekezési műszaki feladatok ellátásának jogszabályban meghatározott intézményes kerete az L, II, III. fokú és a rendkívüli belvízvédekezési készültség. A készültség egyes fokozataihoz a biztonság érdekében meghatározott intézkedések tartoznak. Az 1. fokú készültséget akkor rendelik el, ha a) belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni, hogy a főcsatornák befogadó képesek legyenek; b) a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését, vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni; c.) a belvizek fő-befogadóba való gravitációs bevezetésének lehetősége megszűnt A II. fokú készültséget akkor rendelik el, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat két műszakban kell működtetni. A III. fokú készültséget akkor rendelik el, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtáro- zását (vésztározását) kell elrendelni. Ha a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, főközlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, kezdeményezik a rendkívüli készültség elrendelését. Az I-II1. fokú készültséget a környezetvédelmi és vísy ügyi igazgató, a rendkívüli készültséget — veszélyhelyzet kihirdetésével - a kormány rendeli el.
