Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Lakitelken befejezték a védmű mentett oldali megtámasztását, s állékonysági probléma mi­att megnövelték a keresztszelvényét. 800 fm hosszon elkészültek a hullámverés elleni véde­lem munkálataival. A Tisza mentén — főként Tószegen, Tiszavár- konyban, Vezsenyen, Tiszajenőn és Tisza- bögön — intenzíven dolgoznak a védmű építői, hogy elérjék a felkészülési szintet: megerősítik a vízoldali töltéseket, valamint a hullámveréssel érintett és a belterületi magas parti részeket. A munkák miatt lezárták a 442-es, Szolnok és Kunszentmárton közötti főút Martfűre beve­zető szakaszán a fél útpályát, ahol a forgalom váltakozó irányban halad. Nagyréven 800 fm hosszú nyúlgát építése fe­jeződött be. Rákócziújfalunál befejezték a magaspart bevédési munkálatait. A Központi Közlekedési Felügyelet továbbra is hajózási zárlatot tart a Duna Budapest és Mohács közötti szakaszán. Változatlanul érvényben van az az intézkedés, amely korlátozza a légtér használatát a védeke­zés övezetében. A tartós belvízi elöntés miatt továbbra is fenn­tartják a korábban elrendelt részleges vagy teljes sírgödrös temetkezési tilalmat az érintett telepü­léseken. Az ÁBKSZ Kht. mederfelmérő hajóját az OMIT átvezényelte az ATIKÖVIZIG műkö­dési területére. A dunai és a Tisza-völgyi árvízvédekezésnél a mai napig összesen 3 310 416 db homokzsá­kot használtak fel. Vasárnap Ideiglenes védmű Baján, a Petőfi-szigeten, a Sugovica- parton, háttérben a Hotel Duna Nemzetközi segítség OBJEKTÍV Hírügynökség, 2006. április 9. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatósága folyamatosan tájékoztatja a szomszédos országok katasztrófavédelmi partner- szervezeteit, az Európai Unió és a NATO illetékes szerveit az árvízi veszélyhelyzetről. A külföldi segít­ségkérésre eddig Ausztria, Szlovénia, Románia és Svédország reagált. Szlovénia a mai napon átadott hatezer homokzsákot a Zala megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság részére. A román felajánlások el­ső fele (negyvenezer homokzsák, ötszáz esővédő ruházat, négyszáz ásó) április 9-én érkezik az Artándi határátkelőhelyre. Szlovénia április 10-re újabb 36 ezer darabos homokzsák-szállítmányt indít úrnak. A svédországi küldemény (ásó, vízhatlan ka­bát és nadrág, gumicsizma, lapát) április 9-én a dél­előtti órákban, közúton érkezik Budapestre. Töltésfeltárás a KÖDUKÖVIZIG-nél a Duna jobb partján, Bölcske térségében Közlekedési hírek Délelőttől ismét lehet közlekedni a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Sajólád és Bocs közötti úton, amely a Hernád áradása miatt napokon át járhatatlan volt, de több út továbbra is megközelíthetetlen, illetve korlátozzák rajtuk a forgalmat a többi folyó áradása miatt. A Sajón levonuló árhullám miatt még nem lehet ráhajtani a sajóörösi bekötő- útra; a települést más irányból kell megközelíteni. A Bodrog áradása miatt lezárták a közúti forgalom elől a Szegilong—Olaszliszka közötti utat. Sárospatak térségé­ben is több útszakaszon, valamint a 38-as számú főút Bodrogkeresztúr—Tokaj közötti szakaszán forgalomkorlá­tozást vezettek be. A tiszajenői községháza Tiszajenő A Tisza jobb partján, a KÖTIKÖVIZIG működé­si területén fekvő település első írásos említésekor — „Jenew” (1469) — a Jenetek királyi engedéllyel révet állítottak fel a Tiszán. A falu a török hódoltság vé­gén elpusztult, de neve már 1693-ban az újratele­pült községek között szerepelt. A XIX. század ele­jén a Földváiy-család másodszor is megszerezte az akkor gazdag gabonatermő, vízjárta lapos és mo­csaras földet, majd bérbe adta a Vezsenyen birtokos Podmanic^kfaknak, akik szőlővel telepítették be. A Jászkarajenőt is magában foglaló öblözet belvizeit a XX. sz. első felében kiépített Körös-ér-főcsatorna gyűjti össze és Vezseny alatt vezeti a Tiszába. 1954- ben alakult önálló községgé Jászkarajenő és Vezseny községek Jenő és Vezsenyi szőlők nevű te­lepülésrészeiből. Határa a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része. Mintegy 1700 főnyi lakossága döntő mértékben zöldség- és gyümölcstermesztésből, ál­lattartásból él. Itt található az 1922-ben felfedezett Mira keserű- és glaubersós víznyerő telep.

Next

/
Oldalképek
Tartalom