Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Az árvízi vízhozammérésekről Vízhozam L'ETST NJUJSL DES JAUGEAQES EK HONGRIE. A vízhozamnak, az árvizek vízszállításának, a lefolyó víz- mennyiségnek az ismerete alapvető fontosságú az árhullám levonulásának nyomon követésére, előrejelzésére, a szükségtározási folyamatok, döntési helyzetek modellezésére. S bár az árvízi vízhozammérésnek több mint egy évszázados hagyománya van Magyarországon, de kellő figyelmet igazán az utóbbi évtizedek árhullámainál kapott. (1970-ben a nagy tiszai árvíz során 14 szelvényben 221, 2006-ban 89 szelvényben 1239 vízhozammérést végeztek.) A mérés alapelve több mint két évszázada gyakorlatilag nem változott, s csak a legutóbbi években terjedt el egy új, ultrahangos mérési technika és az ADCP (Acoustic Doppler Current Profiler) műszer. A vízhozammérések alkalmával 800 esetben lebegtetett hordalékmintát is vettek, az árvízi hordalékszállítás meghatározásához. A Woltman-féle vízsebességmérő műszer másolata a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban. A Woltman-szárny Reinhard Woltman, hamburgi vízépítészeti igazgató 1790-ben megalkotta a forgólapátos vízsebességmérő műszert, az ún. „Woltman”-szárnyat, amellyel egy folyó adott keresztszelvényének bármely pontjában sebességméréseket lehetett végezni. A műszer használatával lehetővé vált a keresztszelvényen átfolyó víztömegek addiginál pontosabb számítása. Vízsebesség-mérés Az áramló víz(részecske) időegység alatt megtett útjának meghatározása mérőeszközzel: forgóműves műszerrel, mérőműtárggyal, úszóval. A forgóműves sebességmérő egy olyan műszer, amellyel a folyásirányba beálló, vízszintes tengely körül forgó, rendszerint hajlított felületű szárny (vitorla) vízsebességgel arányos fordulatszáma alapján határozható meg a víz áramlási sebessége. Egy vízfolyás keresztszelvényében időegjrség alatt átfolyó vízmennyiség. A hidrológiában alkalmazott jelölése: Q, mértékegysége: m3/s. Meghatározásának egyik lehetséges (hagyományos) módja, hogy a megmért vízsebesség és az átfolyási keresztszelvény szorzataként számítják. A legnagyobb ví^ho^am (LNQ) a vízmérce szelvényében a vizsgált évéig bezárólag előfordult legnagyobb vízhozam. Előfordulásának napja is lényeges adat. Kg. a Go űrbe daa debita A T* Püepdki d'apr&s ane Mna da jnurMgw. 1805 Vízhozamgörbe Adott szelvényen átfolyó vízhozamokat a vízállás függvényében ábrázoló vonal. Permanens, állandó sebességű vízfolyás (csatorna) medrében a vízállás és vízhozam egymásnak egyértelmű függvénye. Ezt ismert vízállások mellett végzett vízhozam-mérésekből határozzák meg. A természetes vízmozgás általában nem-permanens, így a vízhozamgörbe vízállásaiból csak megfontoltan szabad a vízhozamokra következtetni. A nevezetes 1895. évi tiszapüspöki vizhozam- hurok-görbe Péch József és Hajós Sámuel francia nyelvű szakcikkében Árvízi vízhozam hurokgörbe Példa egy vízhozam-hurokgörbére a 2006. évi árvíznél Maros - makói szelvény Kis esésű vízfolyások árhullámainál valamely folyószelvényben tapasztalható vízjárás-történeti összefüggés ábrázolása a függőleges koordináta-tengelyen feltüntetett vízállások (H, cm) és a vízszintes tengelyen megjelölt, azokkal egyidejű vízhozamok (Q, m3/s) között. Az észlelési időket is feltüntető pontokat összekötő vonal jellegzetesen hurok alakú, innen az árvízi hurokgörbe elnevezés. Az árvízi hurokgörbét a magyar vízrajzi szolgálatnak a világirodalomban klasszikus példaként említett 1895. évi vízhozammérés-sorozata tette ismertté a „hagyományos” formában, Péch jógsef és Hajós Sámuel tanulmánya nyomán. Egy mai forgószárnyas vízsebességmérő
