Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
A Báta I. szivattyútelep meghibásodott nyomócsöve Nem veszélyezteti a paksi atomerőmű működését az árvíz MTI, 2006. április 5. 17:43 A paksi atomerőművet nem veszélyezteti a dunai árvíz közölte Mittler István, az erőmű szóvivője szerdán az MTI érdeklődésére. A Duna tetőzését csütörtökre várják a térségben, az előrejelzések szerint a Balti-tenger feletti 93,7 méterre, a töl- téskorona-szintek pedig a Balti-tenger feletti 96,4 méteren húzódnak tájékoztatott a szóvivő. Elmondása szerint az erőmű árvízvédelmét már a tervezés során is figyelembe vették, 1976-ban az Országos Vízügyi Hivatal a létesítendő erőmű közelében a töltésszintet a Balti-tenger feletti 95,31 méterben határozta meg, de az elkészült töltéskorona még ezt is meghaladja egy méterrel. Hozzátette: az árvízi ügyelet folyamatosan figyeli a töltések állapotát, a torkolati uszadékfogónál pedig 24 órás búvárszolgálat tart ügyeletet. Zárják a Balaton vízszintjét szabályozó siófoki zsilipet Szemelvények a Corpus Iuris Hungarici* szabályozásának árvízvédelmi rendelkezéseiből A vízszabályozási társulatokról az 1871. évi XXXIX. t. ez. rendelkezik, meghatározva az érdekeltségi terület mai fogalmának megfelelő intézményt. „Mindennemű folyók és vizek mellett fekvő, vízmentes magaslatok által határolt, ekképp magában egy egészet képező ártér vagy valamely sziget birtokosai vannak jogosítva ármentesítő társulat megalakítására” — mondja ki a törvénycikk. A közhatalmi intézkedések sorát erősítette az 1871. évi XL. t. ez., mely a gátrendőrségről intézkedik. Kimondja a gátak, gátrendszerek, vízlecsapoló árkok, zsilipek, faültetvények, padkák, szabályozási művek különleges oltalmát. Ezeknek az építményeknek a fenntartása és megvédése „először az ármentesítő- és vízszabályozó társulatot, másodszor a törvényhatóságot és végül az államot illeti.” Az előírt tilalmak megszegőivel szemben - sommás eljárás mellett — megfenyíttetés, fogság, szándékosság esetén hat évig terjedő börtönbüntetést szabhattak ki. Újszerű az a rendelkezés (1881. évi XI.II. t. ez.), mely az ármentesítéssel érintettek részére ideiglenes adómentességet állapít meg. A törvénycikk személyi hatálya alá tartoznak a tulajdonosok, a társulatok és mindazok, akik védműveket építettek, vagy a vízmentesítésbe befektettek. A vízjogról szóló első alaptörvény, az 1885. évi XXIII. t. ez. II. fejezete (a vízi munkálatokról) tartalmazza a medret, a partot, a töltéseket érintő rendelkezéseket, általános szabályként jelölve meg a partot és a töltéseket érintő rendelkezéseket, kötelezettségeket. A vízi művek tulajdonosai kötelesek — a törvény szerint — kártérítést fizetni, ha a víz folyásában olyan változások következnek be, melyek károsak. Ugyancsak ő felel, ha valamely vízi mű esetében a meghatározott vízszintnél magasabb vagy alacsonyabb szintet tart. * A Corpus luris Hungarici magyar törvénytár, a magyar országos törvényeknek (dectera) a gyűjteménye, mely az első „jogszabályoktól” 1945-ig bezáróan tartalmazza törvényeinket. A KDVKÖVIZIG védelmi anyagfelhasználása a dunai árhullám idején fólia m , kő - tonna, fáklya - db, geotextlia m2 800 “2840 homokzsák - ezer db, kavics + homok + föld - tonna 80 700 600 500 400 300 200 100 0 70 60 50 40 30 20 10 0 O) o (N CO eb cd o o (Ó (b o T- CM CO q p q Nf o o o Nío o in o o CD q o q ■'fr o co q Nf o G) q o 0 1
