Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Január
650 ezer ha Belvíz A belví\ a magyar Alföld sajátos hidrológiai jelensége. A régi kifejezés a lefolyástalan és többnyire kötött talajú földfelszínt időszakosan elborító vizet nevezi meg. A XIX. századi ármentesítő és belvízrendező társulatok értelmezése szerint a belvíz nem a távolról a társulat érdekeltségi területére folyt, hanem a talajba be ne szivárgott helyi víz. A távolabbról, a magasabb területről érkező vizet megkülönböztetésül kiilvíspek nevezték. Az árvédelmi gátak XIX. századi megépítését követően az árterek birtokosai számára a belvizek elleni védekezés lassanként ugyanolyan fontos kérdéssé vált, mint maga az ármentesítés, hiszen számukra szinte mindegy volt, hogy termésüket az árvíz, vagy a belvíz teszi tönkre. A vízlevezető csatornarendszer és műtárgyainak (átereszek, zsilipek, majd később a vízátemelő szivattyútelepek) megépítése nem várt költségekkel terhelte meg az ármentesítő társulatokat, amelyeknek alapfeladataik közé - már az 1870-as évektől fogva — fokozatosan fel kellett venniük a belvíz levezetését is. A tiszaberceli szivattyútelep A Tisza és a Lónyay-főcsatorna közötti terület, a Rétköz belvíz- mentesítésére 1896-ban adták át rendeltetésének tiszaberceli gőzüzemű szivattyútelepet, amelyet közel egy évszázados működés után 1983-ban védett műszaki emlékké nyilvánítottak. Belvízi elöntések Magyarországon 1936—2006 között A XX. században a leginkább belvizes időszaknak az 1940-42-es esztendőket tartja a vízügyi történetírás. 1940-ben — az ország mai területét figyelembe véve — a belvíz mintegy 500 ezer hektárt öntött el. 1941-ben újabb hatalmas belvízkárok jelentkeztek: a belvízzel borított terület nagysága ekkor mintegy 400 ezer hektár volt. Az igen csapadékos periódus utolsó esztendejében, 1942-ben volt a legsúlyosabb a belvízi helyzet: a belvízzel borított legnagyobb terület 600 ezer hektár volt. Az ezt követő több mint fél évszázad alatt a belvízi elöntés csak három esetben (1966-ban, 1999-ben és 2000-ben) haladta meg a 300 ezer hektárt. A sajfoki szivattyútelep Az ország első belvízi szivattyútelepe 1878-ban épült meg Tiszasüly határában, Sajtoknál, a Heves-Szolnok-Jászvidéki Ármentesítő Társulat területén. Az angol Gwynne-cég által egykor gyártott gőzüzemű gépek mind a mai napig megtalálhatók a védett műszaki emlékké nyilvánított telepen.
