Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében

Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a termelés színvonala az országos átlagnak felel meg vagy az alatt van, nem érkezett el az öntözéses gazdálkodás bevezetésének időszaka.

Itt számos más - a mezőgazdasági termelés fokozására alkalmas - eljárást kell alkalmazni.

Ide tartozik:- tápanyaggazdálkodás- talajvédelem- gépesítés fejlesztése- korszerű növényfajta- új termelési technológiák és módszerek alkalmazása- vezetés színvonalának növelése.

Ezek az eljárások egyben a sorrendiség szükségességét is mutatják.

"Állandó, nagy terméseket csak akkor érhetünk el, ha a növény fejlődése számára az összes szükséges tényezőt folyamatosan és egyidejűleg - a megkívánt mennyiségben és minőségben biztosítjuk." (Dr. Fekete I.)

Liebig, Justus (1803-1873) német vegyész minimum törvénye (1840) szerint a termés nagyságát a rendelkezésre álló tápláló elemek közül a minimumban lévő elem mennyisége szabja meg. Ennek az elemnek a mennyiségét növelve, egyenes arányban nő a termés mindaddig, míg valamely más elem nem válik a többihez és a növény szükségleteihez viszonyított úgynevezett "minimum"-tényezővé.

Ebből az is következik, hogy bármely agrotechnikai eljárás - így az öntözés is - csak akkor érvényesülnek megfelelően, ha termésfokozó hatásában egy másik tényező hiánya nem hátráltatja. Ezért nem célszerű az öntözést bevezetni ott, ahol az öntözés nélküli termeléshez szükséges agrotechnikai eljárásokat maradéktalanul még nem alkalmazzák.

Az öntözésfejlesztés csak ott lehet gazdaságos, ahol a főbb termelési tényezők már optimumba vannak - vagy rövid időn bélül megteremthetők - s a ráfordításuk további növelése során a víz minimumba kerül.

Mezőgazdasági üzemeink - alapvető lehetőségeiken túl - egyre inkább keresik a termések növelésének új, gyors, hatásos eszközeit. Figyelmük egyre jobbap a mechanizálás, kemi- zálás és a speciális adottságok kihasználása felé irányul, különösen akkor, amikor a vízrendezés révén a lehulló csapadékot már maradéktalanul hasznosítani tudják.

A lehullott csapadék megőrzése, hasznosításának elsődlegessége független a mezőgazdasági üzem termelési színvonalától .

Ez hazai viszonyaink között a gazdálkodás alapvető feltétele. Ahol a lehulló csapadékot nem tudjuk a helyszínen tartani, vízhiány miatt károsodik a növényzet, és ez nagymértékben veszélyezteti az egyre magasabb színvonalú termelés . íztonságát, gazdaságosságát. Jelenünket - és az elkövetkező évek fejlődését figyelembe véve - úgy kell szabályoznunk a talajok vízháztartását, hogy a termesztett növények