Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése
Az üzemek ismertetett öntözés-fejlesztési tervei is messze elmaradtak a hosszú távú fejlesztések időarányos célkitűzéseitől ■ Az OVH VI. ötéves tervi 0,35 milliárd Ft értékű célcsoportos kerete elsősorban a már folyamatban lévő beruházások befejezését, a főművek tovább nem halogatható rekonstrukcióját - korszerűsítését szolgálta. Az öntözéses gazdálkodás területén 1978-tól kezdődő, beruházási korlátozás nagy hatással volt az eszközellátásban résztvevő hazai iparra. A megrendelések nagymértékű csökkenése miatt a mobil berendezések és a gépi áttelepíté- sű szárnyvezetékek gyártása - 1984. kivételével - minimumra csökkent, ami maga után vonta a műszaki fejlesztések stagnálását is. A mezőgazdasági vízhasznosítást biztosító fővízkivételek kapacitása 1985-ben 401 m3/s. A főműves vízellátást biztosító csatornahálózat 70%-a kettőshasznosítású és döntően földmedrű. A főművekkel évente - a mezőgazdasági üzemi igényektől függően - 1-1,6 milliárd m3 víz kerül kitermelésre. A főművek kapacitása 500-520 ezer hektár öntöző és halastó terület ellátására van kiépítve. Ebből jelenleg 309 ezer hektár az engedélyezett öntöző és halastó terület. Az öntözhető és megöntözött területek alakulását 1975- 85. között az 1-2. sz. ábrák mutatják. ÖNTÖZÉSI KAPACITÁS ALAKULÁSA ezer ha 39 1. sz. ábra
