Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése

- A kialakult helyzet főbb okai között említjük még az öntő zőgépek, eaiílkfSzak nagyarányú áremelését. 1975-80. évek között az ömtSző—agregátok ára - típustól függően - 60- 100%—kai, a különböző gépi áttelepítésű berendezéseké 40- 70%-kal, ami ■j-'val meghaladja a mezőgazdasági gépek árszínvonal növekedését.

Jelentősen - 20-30%-kal - növekedtek az építés költségei is.- A vízdíjemelés következtében a mezőgazdasági üzemek főműves vízkivétel esetében 1 ha-ra rizsnél 1030 Ft-tal, egyéb növények öntözésénél 478 Ft-tal fizettek többet, mint a rendelkezés előtt. A többletkifizetés a főműnélküli öntözésnél 140 Ft/ha-ként.- Az energia áremelések az öntözés költségeit is növelik.- Alapvetően megváltozott az állami támogatások rendszere is Az öntözőgépekhez adható támogatás 15%-fa csökkent, a telep építéseknél 4%-os kamat kedvezményre mérséklődött.

Az egyedi elbírálás alapján preferált (40-70%-os) támogatásban részesíthetők köre pedig az NK XIV., a HTVR hatás- területére szűkült. Támogatási keret hiányában azonban ezeket sem lehetett indítani.- Mindezek oda vezettek, hogy a kiöntözött víz költsége - műszaki megoldásoktól függően - több mint két- és félszeresére növekedett.- A költségek nagyarányú növekedése miatt szűkült a gazdaságosan öntözhető növényfajok köre. Mindezek miatt azok a mezőgazdasági üzemek, melyeknél az öntözőtechnika elavult, vagy ás termelési színvonaluk alacsony, tömegesen mondtak le vízjogi engedélyeikről. A nagyarányú csökkenéshez hozzájárult a rizs vetésterületének 29 ezer ha-ról 13 ha-ra való mérséklése.- Az üzemi magatartására kétségtelenül hatott az a sok esetben hangoztatott megítélés is, mely szerint adott körülmények között az öntözés fejlesztése a tervcélok megvalósításában alárendelt, mivel a fejlesztés csupán hosszú távon térül meg. Mindezek következtében az évente megöntözött terület csökkenő irányba változott.

A változásoknak vannak pozitív irányai is. Ezek az

alábbiak:- az öntözés nagyobb mértékben a gyenge termőképességű, vagy rossz vízgazdálkodású területeken csökkent. Emiatt a megmaradt öntözhető terület átlagos aranykorona értéke növekedett.- Főként ott hagytak fel az öntözéssel, ahol a berendezett terület az összterülethez viszonyítva jelentéktelen volt. Az öntözéses termelés méreténél fogva sem jelentett számottevő hatást az üzem gazdálkodásában. Ennek következtében növekedett az öntözés koncentráltsága.

32