Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése
tése, az öntözéses gazdálkodás hatékonyságának növelése, az ehhez szükséges feltételrendszerek biztosításában való közreműködés. A rekonstrukciók, a fejlesztések térségi és üzemi megvalósításának mezőgazdasági oldalról történő előkészítése, koordinálása. Munkája során szorosan együttműködött a vízügyi igazgatóságokkal. A mezőgazdasági üzemek társulására vonatkozó jogszabályokkal összhangban kialakításra kerültek az öntöző társulásokra vonatkozó irányelvek. Ennek alapján szerveződött a Tiszai öntözőtársaságok Együttműködése. A vízszolgáltató és hasznosító művek üzemeltetését döntően a Regionális Vízmű Vállalatok, kisebb mértékben a társulatok végzik. A vállalatok személyi állománya kialakult, szervezetük megszilárdult. Kapcsolatuk a mezőgazdasági üzemekkel rendszeres és jónak ítélhető. A vállalati érdekeltség alapján kezdeményezték a komplex öntözésüzemelés megszervezését és végrehajtását egy-egy mezőgazdasági nagyüzemben. Ez az együttműködés kölcsönös előnyök alapján működik. Jelentős változás történt a termelési rendszerek gyakorlatában. Több rendszer elkészítette és a gyakorlatban alkalmazza az egyes növények speciális öntözéses technológiáit és biztosítja a hatékony és jövedelmező végrehajtás feltételeit (fajta, eszközök, gépek, stb.). Külön öntözéses technológiát alkalmaz a Solanum a burgonyatermelésben, Dánszentmiklós a gyümölcstermelésben, a KITE vertikálisan a kukorica-, cukorrépa-, burgonyatermelésben, az AGROCOOP a legelőgazdálkodásban és a takarmánytermelésben, a GITR a gabona-, cukorrépa, szójatermelésben. Más termelési rendszer - többek között az IKR is - megkezdte a rendszerben termelt növények öntözéses agrotechnikájának kialakítását, bevezetését. Az öntözéses gazdálkodás szakemberellátásának javítására, a szemlélet formálására a Budapesti Műszaki Egyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közösen 1978-tól - kétéves időtartammal - mezőgazdasági vízügyi szakmérnök képzést indított. Ugyancsak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folyamatosan történik a mezőgazdasági vízgépész szakmérnökképzés. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen folyamatos a vízgazdálkodási szakmérnök képzés. Az V. ötéves tervidőszakban 70 fő kapott szakmérnöki oklevelet. Változatlanul folyik Szarvason a Debreceni Agrártudományi Egyetem Főiskolai Karán az öntözéses üzemmérnök képzés. 1976-1980 között mintegy 200 fő fejezte be tanulmányait. A főművek üzemeltetését végző Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatok, Társulatok vízkormányzói részére 1980-tól Szolnokon szakmunkás képzés kezdődött. Összefoglalva;- Növénytermesztésünk eredményeit a termelésbővítésnek más feltételeivel (biológiai-, technikai alapok kemizálás) ará30
