Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése
A rizs vetésterülete az utóbbi 20 év alatt 1976-ban volt a legnagyobb (28 ezer ha) s ettől az időponttól kezdve állandóan csökkent. A területcsökkenésének összetett okai voltak. Ezek közül a legfontosabbak: a rizstelepek elavulása a hiányos gépesítés, az agrotechnikai problémák, a beruházás támogatásának csökkenése, majd megszűnése, a rizstermesztő gazdaságok gyenge tőkeereje. A tervidőszak rendkívül hűvös időjárása sem kedvezett a rizstermesztésnek. Mindezen okok következtében a termelés a gazdaságok döntő többségében ráfizetéses volt. Az előző tervidőszak évi átlagos 27 355 ha-os vetésterü lete 1980-ra 15 671 ha-.ra mérséklődött. Az 1971-75. évek átlagában elért 2350 kg/ha termésátlag az V. ötéves tervidőszakban 1360 kg/ha-ra esett vissza. A rekonstrukció és az új rizstelepek építési munkáinak kivitelezéséhez 1978-79. években 30 db Caterpillar építő gépsort importáltunk. Eredményesnek tekinthető a fajtaváltás és az, hogy mintegy 13 000 ha terület rekonstrukciója megvalósult. Hazai gyártásból a nagyüzemek számára, az egyes növényfajok igényeihez jól igazodó, több típusú és mozgásrendszerű munkaerőtakarékos berendezést forgalmaztak. A KITE gondozásában került kialakításra az úgynevezett "KITEX" tömlős, felületi öntözőberendezés. Energiatakarékos üzemvitele miatt keresett. A költségtakarékosság jegyében alakította ki a Dánszentmiklósi Kertészeti Termelési Rendszer a nagy- és kizüzemi csepegtető öntözéses technológiáját Az öntözőfőművek építésénél, üzemeltetésénél a többcélú hasznosítás, valamint az energia- és költségtakarékos meg oldások kerültek előtérbe. 1980-ban elkészült a főművek több tervidőszakra terjedő térségi, rendszerszemléletű rekonstrukciós-korszerűsítési programja. Ennek keretében, kiemelten a főművek gépi fenntartásra való átalakítása, a kettős működésű csatornák kiváltása, a szivárgásvédelem, a vízmérés, az energiatakarékos vízszolgáltatást szolgáló műtárgyak és automatikák beépí tése történik meg. Műszaki fejlesztési eredményként afelszín alatti nyomócsöves esőztető telepek beruházási költségének csökkentésére is van lehetőség. Az egy nyomásközpontra települt terület csökkentésével, kisebb (500-600 ha-os) egységek kialakításával - a műszaki színvonal megtartása mellett - 30-60%-os költségcsökkenés érhető el. Ennek a gyakorlati példái a Du- napataj-Uszod-Foktő-Kondoros térségében kialakított öntözőtelepek . Az összehangolt mezőgazdasági szakirányítás feltételeiben változás következett be. 1978-ban létrejött a MÉM öntözési Szolgálat, Szolnok székhellyel, mely az öntözési Kutató Intézeten belül, de önállóan működött. Feladata volt többek között a meglévő öntözőkapacitások kihasználásának elősegí29
