Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
VI. Közgazdasági feltételek
val. Dr. Ny. Tóth Gábornak mondása szállóigévé vált "a víz nem avasodik", és ebben nagy igazság van több oldalról. A tápanyag mellett ha a víz is a művelt rétegben van, akkor a növény akkor veszi igénybe, amikor szükséges és a hatékony ság nem függ a végrehajtás során elkövetett hibáktól. Másrészt a munkaerőhiány - bár eltérő mértékben - de befolyásolja az öntözés szakszerű végrehajtását. Ezért a korai öntözés munkaerő szükségleti oldalról is biztonságosabban kielégíthető . Végül a műszaki lehetőségeink nagyobb területen történő kapkodás nélküli hasznosítását is szolgálja a széthúzottabb öntözési idény. A'megkésve végrehajtott öntözés - amikor már a növényen a szárazság jelei látszódnak kétes értékű tevékenység. Az ilyenkor megállapítható "öntözéses hatás" és a költség összevetés egyenlege legtöbbször negatív eredményt ad. Az ilyen beavatkozás inkább viselheti a "locsolás" jelzőt, mint az öntözést. Az ilyen beavatkozásnak a terméseredmények re gyakorolt hatása, gazdasági eredménye rontja az öntözéses gazdálkodás üzemi, és népgazdasági, megítélését, amit nyiltan ki kell mondani - hatással van a népgazdasági feltételek és a fejlesztési lehetőségek biztosítására is. Nem véletlenül állapította meg 1976-ban az MSZMP KB Gaz daságpolitikai Bizottsága az öntözéses gazdálkodás helyzetét tárgyalva, hogy "az öntözést a mezőgazdasági üzemek többsége nem tekinti a termeléstechnológia szerves részének, hanem csak az aszály elleni védekezés eszközének". Ma már egyre többen úgy fogják fel az öntözést, hogy az a fejlett termeléstechnológia egyik fontos eleme - nem több - de nem is kevesebb annál. Vállalati szinten az öntözéses termelés - az előzőekben vázolt - közvetlen és közvetett hatásainak az egész üzemre vonatkoztatott együttes vizsgálata, eredménye, döntheti el, hogy az öntözéses beruházás megvalósítása időszerű és gazda- ságos-e? A vizsgálatok és a döntések folyamatában a legnagyobb hiba abban van, hogy csak a közvetlen hatások számbavétele történik meg. Jelenleg, - nagy átlagban - a közvetlen és közvetett hatások értékét 60-40%-ban kalkulálják a szakemberek. Ezt azonban befolyásolja többek között, hogy szántóföldi, kertészeti, vagy vegyes ágazatokról van szó. Az arány ettől függően fordított is lehet. Az öntözési beruházás megtérülési idejét az alábbi módon számolhatjuk ki: 2. Öntözési beruházás gazdaságossága öntözési beruházás megtérülése állóeszköz bekerülési költsége tárgyévi közvetlen és közvetettöntözési hatás nettó jövedelme - felvett hitel kamata 136
