Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

IV. A tervezés mezőgazdasági és műszaki rendszere

mázzá. A vizsgált gazdaságoknak az átlagszámokhoz viszonyí­tott %-a képezi az elérhető pontszámokat. Mivel az objektív adatok nem jelenthetnek végső értékelést - figyelembe kell venni a felmérésekben közölt szubjektív megállapításokat, ja­vaslatokat is. Mindezek alapján készült összefoglaló javas­lat adhat biztos alapot a helyzet reális megítélésére. A tanulmányok alapján lehet elbírálni az állami támoga­tás iránti igény indokoltságát, szükségszerűségét. A fejlesztésre javasolt üzemeket - ilyen megközelítés után - a műszaki tervezők bevonásával rendszerekbe - fürtök­be szükséges összehozni, hogy a műszaki gazdaságosság szem­pontjai is megfelelően érvényesülhessenek, és a fejlesztés­re javasolt egységek a legjobb műszaki ismérvek alapján ké­szüljenek. A mezőgazdasági tervezés e szakaszának befejezésé­vel kezdődik a műszaki tervezés. öntözőrendszer agrárhasznosítási terve Hazánkban az eddigiekben létesült (Tiszalök, Kisköre) és a terv szerint létesülő (Csongrád, Bős-Nagymaros) vízlép­csők és öntözőrendszerei többcélú létesítmények, és részben mezőgazdasági vízgazdálkodási (öntözés, halászat, vízrende­zés, mezőgazdasági üzemek vízellátása) célból épültek, illet­ve épülnek. Az állami főművekhez kapcsolódva regionális 20-30.000 hektár öntözésfejlesztését szolgáló főművek épülnek. E rendszerek esetében a gyakorlat azt mutatja, hogy adott időpontban az öntözővizet igénylő gazdaság (ok) csak egy részét jelentik a térség optimális fejlesztése szempont­jából lehetséges gazdaságoknak. Ennek az az egyszerű oka, hogy a gazdaságok fejlettségi színvonala, öntözésfejlesztési szándéka nem egy időben jelentkezik. Ezért a főműfejlesztés esetében teljeskörű felmérést kell végezni és megállapítani 15-20 év távlatra - illetve a rendszer maximális kiépítését feltételezve - hogy mely üzemek, és főleg mezőgazdaságilag művelt területek jöhetnek számí­tásba a fejlesztés szempontjából. Az öntözőrendszer térségét élelmiszergazdasági szemlé­lettel kell vizsgálni. Figyelembe kell venni az iparszerű termelés lehetősé­geit, a termelés integrációját, javaslatot kell tenni az in­tegrációs pólusok kialakítására. Az öntözőrendszer hatásterületén tisztázni kell - kon­cepció szinten - az öntözővíz hasznosításának lehetőségét és annak várható hatékonyságát, valamint a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását. A rendszer hatásterületén belül az öntözésre közel és nagy távlatban javasolható területegységeket a gyakorlati talaj ismereti térképek alapján keli lehatárolni. 1 00

Next

/
Oldalképek
Tartalom