Szesztay Károly: Útmutató és számítási gyakorlatok a Hidrológia c. tankönyv II. kötetéhez (Tankönyvkiadó, 1964)

Hidrológiai számítási gyakorlatok

a/ kremsi, to/ pozsonyi, c/ budapesti

vízállások figyelembevételével.

Megoldás. A kiindulási adatokat az S-2. táblázat 4. és 5», illetve - a részfeladatok szerint - a 14. 15* és 16. oszlopában találjuk. A megoldáshoz a 29. példa ad útmutatást.

Csoportos gyakorlatok esetén - a táblázat 9-12. oszlopának adatait felhasználva - a pozsonyi, komáromi, dunaföldvári és a mohácsi tetőzésre vonatkozóan is adhatók feladatok. Az azonos állomásra /tetőző vízállásra/ vonatkozóan különböző segédváltozóval nyert eredmények /átlagos eltérések összehasonlítása/ alapján megállapítható a mederteltséget legjobban kifejező állomás. Az azonos feladatot megoldó hallgatók kapcsolati ábráinak összehasonlítása pedig képet adhat a kiegyenlítő vonalak megállapításának szubjektív hibáiról.

14. gyakorlat

Négy- és többváltozós kapcsolatok meghatározása részfűggvényekre való felbontással

31. feladat

Határozzuk meg az elmúlt évtizedekben levonult esőzés okozta dunai árhullámok adataiból az árhullámot kiváltó C csapadék és a /H/ budapesti tetőző vizállás kapcsolatát az esőzés kezdetekor észlelt engelhartszelli /h^/, kremsi /kgj/» pozsonyi /h^/

és budapesti /hg/ vizállás. továbbá a felszini talajrétegek víztartalmát jellemző M mutatószám együttes figyelembevételével.

Megoldás. A meghatározandó

H = f /C, VhKr’ V hB’ M/ /S_1/

hétváltozós kapcsolat kiindulási adatait az S-2. táblázat 4. 5»

13. 14. 15. 16. és 8. oszlopában találjuk. Első teendő a kapcsolat felbontása két-, vagy háromváltozós részfüggvényekre, amelyek az adatokból közvetlenül kielemezhetők.' A példa esetében, amikor az egyik független változónak a többiekénél feltehetően számottevően nagyobb hatása van a függő változó alakulására, célszerű- 13 -