Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

11. Magyarország hidrológiai viszonyai

A hidrológiai viszonyok rövid áttekintését a folyók vízgyűjtőterületének vízháztartására vonatkozó adatokkal kezdjük. Ezt követi a vízfolyások, az állóvizek és a felszin alatti vizek hidrológiai viszonyainak áttekintése, végül néhány adat az időjárási tényezők alakulásáról.

11.1. Folyóink vízgyűjtőterületének vízháztartása

A folyók vizgyüjtőterületének sokévi átlagos vízmérlegét a

C = P + L (11-1)

egyenlet jellemzi,1^ amelyben a C a csapadék, P a párolgás,

L a vízfolyás medrében lefolyó vizmennyiség sokévi átlagértéke a területet egyenletesen boritó vizréteg vastagságában (mm-ben) kifejezve.

Minthogy az ország főbb folyóinak vizgyüjtőterületére vonatkozóan a fenti három tényező közül (C és L) hosszú idejű észlelésekből ismert, a harmadik - a párolgás átlagértéke - az egyenlet alapján kiszámítható.

A csapadék területi átlagának számítása és a csapadéktérképek megszerkesztése - amint a 7. fejezetben és a 3. gyakorlatban láttuk - a mérőállomások adataiból meglehetősen pontosan elvégezhető. A 11-1. ábra az évi csapadék átlagának területi eloszlását mutatja Magyarország folyóinak vizgyüjtőterületén.

Az ország mintegy 60 vizmérceállomásáról rendelkezésre álló hosszúidéjü vizhozamadatokra támaszkodva, a könyv harmadik részében ismertetett eljárásokkal 1952-ben készült el először folyóink vizgyüjtőterületének lefolyási térképe [121], amelynek az újabb adatok alapján átdolgozott alakját mutatja be a 11-2, ábra.

A két fentebbi térkép adatainak a (11-1) képlet szerinti egybevetésével készült el folyóink vizgyüjtőterületének párolgási térképe (11-3. ábra), amelyről a nagyobb területekre jellemző átlagértékek olvashatók le. Az egyes hónapokban elpárolgó---------T7------- p

' A (11-1) egyenlet csak néhány száz km -t meghaladó nagyobb területekre vonatkoztatható, ahol a felszin alatti el- vagy hozzászivárgás szerepe elhanyagolható.- 4 -