Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
11. Magyarország hidrológiai viszonyai
A 11-25. ábra bizonyos mértékig megvilágítja miért gazdagabb állóvizekben a Dunántúl, mint az ország középső és keleti része. Bár az éghajlati adottságok hatását a domborzat és az emberi beavatkozások helyenként háttérbe szoríthatják, általánosságban megállapítható, hogy a nyugati határszél közelében és a hegyvidékeken lévő vizz&ró rnedrü állóvizek vízmérlege átlagos időjárású években akkor is felesleggel zárul, ha nincs teimé- szetes vagy mesterséges hozzáfolyásuk. A Nagyalföldön viszont egy hektárnyi vízfelület megmaradásához a csapadékon kivül még évente átlagosan 2000 m^-nyi vizpótlásra van szükség. A Balaton évi és havi vízmérlegének átlagos alakulásáról a 11-E6. ábra nyújt tájékoztatást (lásd a 57. oldalon). Vízjárás A 11-25. ábra (C-P) = 0 vonala közelében elhelyezkedő átlagos adottságú állóvíz akkor is tartósan fennmaradhat, ha nincs természetes vagy mesterséges hozzáfolyása. A tó vizszine ilyen feltételek között a csapadék és a párolgás évenkénti és éven belüli eloszlásának megfelelően ingadozna. A havonkénti átlagos (C-P) különbségek folyamatos összegezéséből kitűnik, hogy a csapadék és a párolgás éven belüli ellentétes jellegű eloszlása miatt a szóbanforgó tó vízállása március végén mintegy 20 cm-rel volna magasabb a szeptember végi mélypontnál. Az egymásutáni évek csapadékának és párolgásának változásai következtében - a?dunántúli viszonyokra jellemző adatok szerint - a tavak évi közepes vízállásai mintegy 60-80 cm-en belül ingadoznak a sokévi átlagos vizszint körül. Ha a tavat természetes hozzáfolyás táplálja (vagyis a 11-25. ábra (C-P < 0) értékű területeiről van szó), az évenkénti és az éven belüli vizsziningadozás a fentebbi értékeket számottevően meghaladhatja, mert a vízgyűjtőterületről érkező felszíni, vagy felszín alatti hozzáfolyás tovább növeli a vízmérleg pozitiv és nagativ tételeinek időbeli változásaiban mutatkozó egyenetlen% r-ágakét. A túlfolyás mesterséges szabályozásával viszont az ingadozás bizonyos határig csökkenthető. A Balaton 1875-1958. évi v±-’sxiningadozásairól a 11-27. ábra ad áttekintést. A vizingado- zások fokozatos csökkenése a siófoki zsilip és a Sió csatorna többszöri bővítésének az eredménye.- 58 -
