Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

11. Magyarország hidrológiai viszonyai

gaÍLmának egyenlegét megszabó tényezőket célszerű három csoportba osztani:

1. Sb' ök’ vi* V2 q a bőháztartás elsődleges (az

egyenlet többi tényezője által nem befolyásolt) tényezői, amelyek közül - egészen kivételes eseteket nem számitva - a hőháztartás energetikai alapjául szolgáló besugárzás, illetve az

R = S^Cl-a) - Sk sugárzási mérleg a leglényegesebb,

2. A párolgás, továbbá a légtér, illetve a meder felé irányuló hőforgalom (P, továbbá U és A), másodlagos tényezőknek nevezhetők, mert alakulásukat főbb vonásaiban a sugárzási mérleg egyenlege már megszabja.

3. A harmadik csoportba a viztér hőháztartási adottságait jellemző számállandók sorolhatók, amelyek közül s, c és f

a viz fizikai állandóinak tekinthető, az albedo viszont a viz- felszin (jég-, ill. hófelszin) egyéni adottságaitól függ, és az időjárási helyzetnek megfelelően az időben is jelentékenyen változik.

Fagypont feletti hőmérsékleten az egyenlet baloldalán szereplő tagok összegének naponkénti és napon belüli ingadozása a viztér középhőmérsékletének változásaiban fejeződik ki. Amikor e. vizfelszin hőmérséklete zérus C°-ig süllyed, és a vízfelszínről a légtér felé irányuló hőleadás üteme meghaladja a viztér alsóbb rétegeiből a felszínhez érkező hőpótlódásét, megkezdődik a ,i égképződés.

A vízfolyásokban az áramló víztömeg turbulens keveredése a viztér egyes rétegei között többnyire gyakorlatilag teljesen és azonnali hőmérséklet-kiegyenlitődést biztosit, a jégképződés feltételei ezért a teljes víztömegben közelítően azonos időpontban alakulnak ki. A kisebb-nagyóbb szemcsékké, csomókká egyesülő jégkristályok nagyrésze - a jégnek a víznél kisebb fajsulya következtében - hamarosan a viz felszínére emelkedik: megindul a .jégzajlás. Nagyon hirtelen lehűlés esetén, továbbá zuhatagos folyószakaszokon, a teljes viztérben többé-kevésbé egyenletesen eloszló kása.ieget szállit a folyó.

Mihelyt a viz felszínének számottevő hányadát jég, és azt esetleg még a jégre hullott hótakaró boritja, jelentékenyen megváltoznak a hőháztartási viszonyok. A jégtakaró mintegy hőszigetelőként hat (jelentékenyen megnő az albedo) és a (11-A) egyenlet- 36 -