Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
11. Magyarország hidrológiai viszonyai
A különféle vízgazdálkodási feladatok során a vízfolyások vízállásainak és vízhozamainak időbeli változásairól (a vízjárásról) , hordalék és mederviszonyaikról, hőmérsékleti és jégviszonyaikról, végül kémiai és biológiai viszonyaikról kell tájékozódni. A folyók vízjárása A folyók vízállásainak és vízhozamainak időbeli ingadozását . vízgyűjtőterületén kialakuló időjárási viszonyok szabályozzák. Az U - 6. táblázat adataiból láttuk, hogy a lefolyás alakulásában a magasabb fekvésű forrásvidéki területeknek általában sokkalta nagyobb a szerepük, mint a folyó vizsgált pontjához közel eső, alacsonyabb fekvésű területeknek. Ez az oka például annak, hogy a Duna budapesti és a Tisza szolnoki szakaszán azonos időszakokban észlelt vizállácviszonyokban úgyszólván semmiféle hasonlóságot nem lehet találni. A folyók vízjárását valamely vizmérce állomásra vonatkozóan legrészletesebben a naponkénti vízállások, vagy vízhozamok idősorával, a vizjárási görbékkel lehet jellemezni (lásd az U-5 és TJ-9. ábrát). Ha az ábrán a vízgyűjtőterületre hullott naponkénti csapadékokat és a hótakaró változásait is feltüntetjük, a felt- szini és felszin alatti lefolyás kialakulásának főbb sajátosságairól is tájékozódni lehet (lásd az 5-1. és a 8-3. ábrát). Általános földrajzi jellemzésre az évi és a havi közepes vízhozamok (vagy vízállások) alkalmasabbak a naponkénti értékeknél, mert áttekinthetőbb képet adnak és jobban kidomborítják a különleges sajátosságokat. Minthogy a folyók vízjárása mindig a teljes vízgyűjtőterület átlagos adottságait tükrözi, a vizjárási viszonyok eltéréseit a szomszédos kis és közepes folyók adatainak összehasonlításával lehet szemléltetni. Ahhoz, hogy a különbségek okaira is fény derüljön, a vizjárási adatokon kivül a legfőbb időjárási tényező, a csapadék alakulását is célszerű figyelemmel kisémi. A magyarországi folyók vizjárási viszonyainak főbb sajátosságairól a 11-10. és 11-11. ábra nyújt áttekintést. . A 11-10• ábra hét magyarországi vízfolyás vízhozamainak és a vízgyűjtőjükre hullott csapadéknak az éven belüli átlagos eloszlását mutatja. Látható, hogy az ország nyugati részén sokkal kiegyenlítettebb a vízhozamok éven belüli eloszlása, mint a- 26 -
