Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

12. Árvízi vizsgálatok

1. A különféle vízépítési tervezésekhez az árvízi vizállás- magasságok és vízhozamok ismeretére egyaránt szükség lehet.

A valószinüségi vizsgálatot azonban, hacsak lehet, mindig vízhozam adatok alapján kell végezni. Az eredményeket a vizhozam- görbe segítségével utólag természetesen vizállásértékekben is meg lehet adni.

A vízhozamok alapján történő vizsgálat elsősorban azért kívánatos, mert a statisztikai vizsgálat kiindulási adataival szemben támasztott legfontosabb követelmény, a homogenitás (egyöntetűség, egymás közötti összehasonlíthatóság) jobban biztosítható, mint vízállások esetén. A lefolyási viszonyokat megváltoztató egyik leggyakoribb és legjelentősebb körülménynek, a meder feltöltSdésének vagy kimélyülésének a hatása ugyanis a vízhozamokban - a vizhozamgörbék szerkesztése során - már figyelembe van véve.

További előnye a vizhoz am adatok felhasználásának, hogy a különböző vízfolyásokra, ill. állomásokra meghatározott statisztikai jellemzők (átlagértékek, változékonysági tényezők stb.) egymásközt és a vizgyüjtőterület természeti földrajzi adottságai val összehasonlítható, "abszolút" mennyiségek. Vizállásadatok esetén ilyen összehasonlításokra nincs lehetőség, mert a vízmércék "0" pontjának magassága és a vizállásváltozások nagysága viszonylagos mennyiségek.

Természetesen adódhatnak esetek, amikor a vizhozamadatok meghatározására nincs lehetőség és a valószinüségi vizsgálatot vizállásadatok alapján kell végezni. A mederváltozások hatását ebben az esetben a szomszédos mércék egyidejű adataira és a mederfelmérési adatokra támaszkodó részletes előtanulmánnyal kell megvizsgálni. A vizhozamadatokból átszámított és a vízállásokból közvetlenül meghatározott megadott valószínűséggel várható árvizszintek között számottevő eltérések lehetnek (12-5. ábra).

*

2. Akár vízhozamok, akár vízállások alapján történik a számítás, a mederváltozásokon kivül számos további tényező zavar hatja meg az adatok jellemző voltát (homogenitását).

A nagyobb arányú vízépítési munkák (tározómedencék építése, a hullámtéri területek csökkentése vagy növelése védőgátak építésével vagy áthelyezésével, árapasztó csatornák építése stb.)'- 115 -