Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)
Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok
területet néhány jellemző irányban átszelő domborzati és csapadék-metszetet készíteni, amire az U-3. ábra a Mátravidék I960, évi csapadékösszegei alapján mutat be példát. 6. feladat. Határozzuk meg a Mátra vidékére (az U-2. ábrának a 19°40* és 20°10* illetve 47°40* és 48°00» hálózati vonalai közötti négyszög területére) hullott csapadékmennyiséget az 5» feladatban megjelölt időszakokra az alábbi módszerekkel: a/ Az 5. feladatban megszerkesztett csapadéktóik épek alapján. , b/ A mjagassági övezetek szerinti súlyozással. c/ Az adatok számtani átlagolásával. Megoldás a/ A csapadéktérkép alapján történő számításnál az egyes csapadékvonalak közötti területek meghatározása a legközvetlenebb megoldás, ami leggyorsabban és legpontosabban planiméter segítségével oldható meg. Gyakorlatilag a planimetrálással azonos pontosságú eredményhez lehet jutni egy házilag is könnyen elkészíthető mérőeszköz, a területmérő hárfa segítségével. A hárfa pauszpapirra rajzolt négyzet-hálózat. A négyzet-beosztás egységét a mérendő területet ábrázoló térkép méretaránya és a megkívánt pontosság szerint lehet megválasztani. (A tárgyalt feladathoz általában 5 mm-es, vagy 10 mm-es hálózat is megfelel.) A csapadéktérkép adta átlagérték a hárfa segítségével a legegyszerűbben úgy határozható meg, hogy a hárfának a kérdéses területre eső valamennyi sarokpontjához tartozó csapadékértékefc az izomertrikus vonalak közötti interpof K . ■ ........ ................... l álássai leolvassuk és átlagoljuk. A hárfa elmozdításával .és a leolvasások megiaaétlésével meggyőződhetünk róla, hogy - megfelelően részletes négyzetbeosztás használata esetén - a hárfa tetszőleges ráhelyezés’e esetén gyakorlatilag azonos eredmény adódik. b/ A területre hullott átlagos csapadéknak a magassági övezetek szerinti súlyozással történő számítása - amire a tankönyv 7-1 b. ábráján található példa - az alábbiak szerint történhet: 1. Planiméter, vagy pausz-papirra rajzolt négyzet-hálózat segítségével meghatározzuk a kijelölt területnek hányad része esik 800, 600, 400, 300, 200, 150 és 100 m tengerszint feletti magasságok közé, illetve 800 m fölé.- 22 -
