Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)

Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok

4. feladat. Határozzuk meg a kapcsolati vonalat a hajdúnánási csapadékmérő állomás évenkénti adatai és az alapállomások átlagértékei között az 1902-11. időszak adatai alapján a 2. példa szerinti szerkesztéssel és a 3« példa szerinti számítással. (Kiindulási adatokat lásd a 7-1» táblázatban. Csoportos gyakorlat esetén a 7-1. táblázatban vizsgált további állomások is bevonhatók, és az időszakok is változtathatók.)

3. gyakorlat

A területi csapadékátlag számítása

Valamely területre adott időtartam folyamán lehullott csapadékmennyiséget a mérőállomások adataiból a megkívánt pontosság, az időtartam hossza és más tényezők függvényében igen sokféleképpen lehet kiszámítani (lásd a tankönyv 7-1. pontját.)

Az alábbi néhány példa és a kiindulási adatokat nyújtó U-2. táblázat összeállitása a csoportos gyakorlatok igényeinek, illetve lehetőségeinek a szem előtt tartásával történt. Egyéni készülésnél az egyes feladatoknál kijelölt "a", "b", ”c" ... stb. jelű rész-feladatok közül elegendő egy-egy feldolgozásnak az elvégzése.

5. feladat. Megszerkesztendő a Zagyva vizgyüjtőterületének északi részére hullott csapadékok térképe az alábbi időszakokra:

a/ az I960, év b/ I960, február c/ I960, augusztus d/ I960, julius 23.

Megoldás. Első teendő a kérdéses időszak (az U-2. táblázat megfelelő oszlopa) adatainak felrakása térképen. 'Ebből a célból az U-2. ábrán csatolt helyszinrajz megfelelően nagyított másolatára pausz-papirt helyezünk és az állomások törzsszáma, illetve koordinátái szerint beazonositott jelek mellé kiirjuk a megfelelő c sapadékö s sze g et.

A kerekszámu csapadékértékek helyeit az egyes állomások közötti’ közbesitéssel (interpolálással) lehet megállapítani. A szerkesztés megkönnyítésére és pontosabbá tételére célszerű lehet a- 19 -