Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)
Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok
kott pontokat célszerű az évszám utolsó két jegyével (vagy az adatokat összefoglaló táblázat sorszámával) megjelölni. Egymáshoz szorosan illeszkedő, zárt elrendeződésü pontok esetében a ponthalmazt kiegyenlítő kapcsolati vonal közvetlenül megrajzolható. Viszonylag kisszámú és szóródó pontok kiegyenlítését a "felező-pontok módszerével" lehet megkönnyiteni. Ennél a módszernél a pontokat felülről lefelé haladva páronként összekötjük és megjelöljük az összekötő vonalak felezőpontját. (Az U-l. ábra esetében az 1940. és 1936. évi adat között az A^ pont, az 1941. és 1938. évi adat között az A2 pont,... stb.) Ha az igy kapott felező pontok még mindig jelentékenyen szóródnak, az eljárást tovább lehet folytatni és az előbbi felezőpontok összekötésével újabb felezőpontokat lehet kijelölni, amelyek az eredeti ponthal- * - maznak már 4-4 pontját képviselik (az U-l. ábrán az A-^ és A^ pont között a pont, az A^ és Aj pont között a B2 pont). Az eljárást ilyen módon folytatva, a ponthalmazt néhány (3-5) csoportközépponttá lehet összevonni, amelyek alapján a kiegyenlítő vonal már könnyen megrajzolható. (Az U-l. ábra "K - K" egyenesét a B^, Aj és B2 pont alapján rajzoltuk meg. Az egyenes megrajzolásánál természetesen azt is figyelembe kellett venpi, hogy a és a Bg pont 4-4 adatot, az Aj pont pedig csak két adatot képvisel.) A kapcsolati vonal megrajzolásában gyakran lehet szükség többszöri próbálgatásra, fokozatos közelítésre. Az eredeti ponthalmazt ezért célszerű a felrakás után tussal átimi, hogy a puha ceruzával végzett szerkesztések során a kiegyenlitővonaiat szükség esetén a pontok sérelme nélkül ki lehessen radírozni. A fentebb bemutatott fokozatos felezésnél az egymást követő magasabb rendű felezőpontokat célszerű más és más szinnel jelölni. A hozzájuk legjobban simuló kiegyenlítő vonal helyzetét - ha egyenesről van szó - próbálgatással, átlátszó vonalzó vagy szines fonal segítségével állapítjuk meg. A görbe kiegyenlítő vonalakat legjobb szabad kézzel megrajzolni. Ha a ponthalmaz kiegyenlítése során két vagy több, rátekin- tés alapján egyaránt helyénvalónak látszó javaslat között kell választani, a ténylegesen észlelt és a kapcsolati vonalról a független változó megfelelő értékei szerint leolvasott értékek közötti eltérések összehasonlítása szolgálhat támpontul.- 11 ■
