Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)

Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok

oszlop) nincs hozzátenni való* A számított, vagyis az alapállomá­sok átlagai alapján a kapcsolati vonalról leolvasott hajdúnánási adatok megállapításához a 7-6. ábrán jelölt példák nyújtanak tám­pontot. Az utolsó teendő a 7-7. ábra szerinti összegező vonalak meg­szerkesztése, amihez ismét megfelelően választott tengelybeosztá- su milliméterpapirra van szükség. A példa végeredményeit a 7-7• ábra baloldali görbéje foglalja össze. A javitási tényezők (irány­törések) számértékét a szegedi görbén megjelölt b -b’, c - c’ és d - d* metszékeknek az a - b, b - c és c - d távolságok függőle­ges vetületéhez viszonyított nagysága adja meg. További gyakorlatokhoz, illetve a csoportos gyakorlatok fel­adatainak összeállításához felhasználhatók a 7-1« táblázatban megadott kiskunhalasi és baktalórántházai adatok. Változtatni le­het az egyes feladatokban az egynemüvététel alapjául szolgáló időszakot is. 2. gyakorlat Kétváltozós kapcsolati vonal szerkesztése A műszaki hidrológiát valamikor - nem is olyan régen - a ta­pasztalati tényezők tudományának tekintették. Ka már sokkal in­kább nevezhető a "sztohasztikus kapcsolatok1^ tudományának". Az alábbiakban a sztohasztikus kapcsolatok legegyszeiübb ese­tével, a kétváltozós kapcsolatok meghatározásával foglalkozunk. A megoldás történhet grafikusan (szerkesztéssel), vagy analitiku­san (számítással). A grafikus megoldások előnye az egyszerűség, áttekinthetőség és a kiugró (hibás) adatok menetközbeni ellenőr­zésének, illetve javításának lehetősége. Az analitikus módszerek számára az elektronikus számológépek egyre szélesbedő felhaszná­lási lehetősége nyit tág perspektívákat. —­A többnyire észlelési (kísérleti) adatokból statisztikai utón levezetett "sztohasztikus" (valószínűségi) kapcsola­tok sajátossága, hogy - a függvénykapcsolatoktól eltérő­en ~ a független változók megadott értékeihez a függő változónak nem egy (vagy több) meghatározott értéke, ha­nem szükebb vagy tágabb értéktartománya tartozik. A szto­hasztikus kapcsolatok alapján leolvasót'! vagy számított eredményt tehát nem egyetlen és kizárólagos megoldásnak, hanem a legvalószínűbb értéknek kell tekinteni.- 9 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom