Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések

biban az edény belső falán lécear- gó viz szivárog át a tölcsér hegesztése helyén/. Utólagos összehasonlításokkal megállapították, hogy a magyarországi hálózatban régebben széles körben alkalmazott "szuronyzáras" csapadókmérők esetében a szivárgási hiba nagysága 20 - 25 %—ot is elért [78].

A csapadékiróberendezések esetében számos további hibaforrás léphet fel, elsősorban is az óraszerkezet, a mechanikus áttételek és az irószerkezet pontatlanságai miatt. Ezért fontos, hogy az iróberendezések működését az észlelő naponta ellenőrizze és adatait a szomszédos csapadékmérővel folyamatosan összehasonlítsa.

Az inhomogén csapadékadatok egynemüvé tétele

Az észlelő személyében beállott változások miatt időről-időre szükség lehet a csapadékmérő áthelyezésére. A mérési környezet megváltozása miatt a mérőedény viszonylag kis távolságra való áthelyezése is, különösen hegyvidéken,számottevően megzavarhatja az adatsor egyöntetűségét. Hasonló zavarokat okozhat a mérőedény környezetében bekövetkezett jelentősebb változás /a közeli fák megnövekedése vagy kivágása, épületek lebontása vagy létesítése, stb.y

Minthogy a méréstechnikai és környezeti változások, vagy a mérés szükebb helyének megváltoztatása az állomás nevében nem jutnak kifejezésre - és egyébként is kívánatos, hogy minél több hosz- szu adatsoru állomás adatai álljanak rendelkezésre - fontos az ilyen változások okozta inhomogenitás mértékének a megállapitása és az adatok egynemüvé tétele.

Az ilyen célú vizsgálatok során első tájékozódásra többnyire megfelel a kérdéses állomás és valamely szomszédos, zavartalan

7-5. ábra

Példa a csapadékmórők szélvédő-gallérjának szerkezeti kialakítására [22]- 99 -