Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések
7 mEKOMETBCEQLÓGIAI ÉSZLELÉSEK A felszíni és a felszín alatti vízkészletek legnagyobb része csapadék alakjában, a légkörből, kerül a Pöld felszínére és párolgás utján oda tér vissza. E két tényezőre vonatkozó mérések szerves részei valamely terület hidrológiai feltárásának. Minthogy a térszínről ténylegesen elpárolgó vízmennyiség közvetlenül nem mérhető, a hidrológusnak meg kell ismerkednie a párolgást szabályozó időjárási tényezőkre, a sugárzási viszonyokra, a levegő hőmérsékletére és páratartalmára, továbbá a szélviszonyokra irányuló észlelésekkel is. A szélviszonyok ismerete az állóvizekben kialakuló vizmozgások szempontjából is fontos /hullámzás, viz- lengések, belső áramlások/. 7.1 Csapadék mérések és feldolgozásuk A csapadék a hidrológia és meteorológia legkönnyebben mérhető eleme. Látni fogjuk, hogy a tágabb környezetre valóban jellemző adatok biztosítása a különféle méréstechnikai és környezeti zavaró hatások miatt mégsem mindig egyszerű. Tovább növekszenek a nehézségek,ha arra gondolunk, hogy hidrológiai célokra általában valamely kisebb-nagyobb területre hullott átlagos csapadék ismerete szükséges, amihez a mérőedények adatait általában felületük több milliárdszorosára kell vonatkoztatni. Műszaki tervezési célokra a bizonyos időtartamú és hevességű csapadékok előfordulási gyakoriságára is szükség van, ami az adatok módszeres statisztikai elemzését kívánja meg.- 94 -
