Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 6. Hidrológiai észlelőhálózatok

I

Az országos vízrajzi szolgálat felállításától /1886-tóiy az első világháború kitöréséig gyors ütentoen és tervszerűen fejlesztették a hidrológiai észlelőhálózatot, amit egyrészről az ismétlődő árvizek, másrészről a nagyszabású vizerőbasznositási tervek tettek szükségessé [5l]• Vízgazdálkodási érdeket szolgált a csapadékmérő hálózat sűrítése is.

Néhány kiválasztott kisvízfolyáson hamarosan megindultak az irómüszerekkel végzett folyamatos észlelések és a rendszeres viz- hozammérések. Joggal tekinthetjük ezeket a kezdeményezéseket a mai lefolyás! kísérleti területek előfutárainak [52]. Példaszerüek a medernyilvántartás és a tanulmányi célokat szolgáló árvizi mérések terén elért eredmények is [53] [54]. A századforduló előtti évekből származik a lényegében ma is változatlan alakban megjelenő "Napi vizjárási térkép", a rendszeres hidrológiai tájékoztató- szolgálat egyik legfőbb eszköze, amelynek ábrázolási módszerét több szomszédos ország átvette.

A két világháború közötti években - amikor a külföldön általában újabb lendületet vett a hidrológia fejlődése - a magyar hidrológiai szolgálat fejlődése megtorpant. Pozitívumként csak a medernyilvántartás terén végzett néhány munkát és a rendszeres talajvizszint észlelések megindítását lehet említeni ebből a két évtizedből.

A második világháborút követő éveket - amint a 6-1. ábra mutatja - rohamos számszerű fejlődés jellemzi. A vízmércék és az évenkénti vizhozammérések számának ugrásszerű növelése során az észlelési helyek kiválasztására és berendezésére nem lehetett mindenütt megfelelő figyelmet fordítani. Különösen sok volt a nehézség a kisvízfolyások vízhozamának folyamatos nyilvántartása terén, ahol az irómüszerek hiánya és a nagy folyókon bevált módszerek gépies alkalmazása miatt a mérési munkák hatásfoka meglehetősen alacsony maradt. Az állomások és a mérések számának az ötvenes évek közepén bekövetkezett csökkenése valójában nem visszaesést, hanem a megfelelő műszaki követelmények fokozatos érvényre jutását Jelenti.

Ez idő szerint Magyarországon a hidrológiai észlelések legnagyobb részét az 1952-ben létrehozott Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vízrajzi /hidrometrial/ osztálya, a régebbi Vízrajzi Intézet utóda, látja el ^vlzállásészlelések, vizhozammóré— sek, medernyilvántartás, talajvizszin észlelések, hordalék méré- 91 -