Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása
Bevezetés A Földön megjelent első élő sejt minden bizonnyal vizi lény volt. A 2000. évben a Föld legkeresettebb természeti kincse - a gazdasági szakemberek véleménye szerint - a tiszta viz lesz. Arról, hogy a szomszédos égitesteknek van-e vízkészlete és milyenek ott a vízjárás! viszonyok, a közeli évek űrkutatásai fognak közelebbi tájékoztatást adni. Valószínűnek látszik, hogy a Földéhez hasonlóan nagy vízkészlet és élénk vizjárés csak igen kevés égitesten van. A természeti kincsek között a víznek kiváltságos helyzete van. Amig a kőszén, az olaj, a vas és a földkéreg más hasznosítható ásványai sztatikus készletek, vagyis pótlásukról, ujra-ter- melődésükről legfeljebb geológiai időkben lehet szó, a folyók, állóvizek, a források és a felszínalatti víztartó rétegek vize dinamikus készlet, folyamatosan pótlódik, rövidebb-hosszabb időszakonként rendszeresen megújul. A felszíni és felszínalatti vízkészletek megújulása rendkívül bonyolult folyamat. Mozgatója a Nap sugárzási energiája, ezért a Föld, vagy valamely kisebb-nagyobb területének vízháztartását a hőháztartáseal együttesen célszerű áttekinteni. A vízkészletek folyamatos megújulása a földfelszín és a légtér közötti állandó vizkicserélődésen, a csapadék és a párolgás egyenlegének folytonos időbeli és területi ingadozásain alapszik. Minthogy a légtérbe került vizpára a légköri viszonyok pillanatnyi alakulása szerint viszonylag igen rövid idő alatt rendkívül nagy utakat tehet meg, nem lehet egy-egy ország, vagy kontinens vízháztartását a tágabb környezetétől, a Föld egészétől elszakítva vizsgálni.- 7 -
