Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

A természet vízháztartása - 5. A víztömegek mozgása a Földfelszínen

lázatból kitűnik - ezred részét sem éri el a óceánok vízkészletének.

Az óceánok és a tengerek Összefüggő vízfelületet, Világten- sert alkotnak, melynek együttes kiterjedése 361 millió km , a Föld felszínének 71 %-a. A Világtengernek csaknem fele /46 %-a/ a Csendes óceánra, 23 %-a az Atlanti óceánra, 20 %-a az Indiai óceánra,

4 %-a az Északi Jeges-tengerre, 5 %-a a kontinensek közötti földközi tengerekre és végül 2 %-a a kontinensek szegélyén sziget-sorokkal lehatárolt peremtengerekre jut.

Az óceánok és a szárazföldek a Föld felületén meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak meg. Ha a Földgömböt úgy osztjuk két részre, hogy az egyik félgömb felületének Franciaország területére,

5-9» ábra

A szárazföldek elhelyezkedése a Világtengerben [10, 255. lap]

a másikénak ennek megfelelően Uj-Zéland déli szegélyére essen a középpontja, egy "szárazföldi" és egy "óceáni" félgömb adódik.

Az előbbinek 53 %-ét, az utóbbinak 91 %-át foglalja el a Világtenger /5-9. ábra/.

A Világtenger átlagos mélysége 3 800 m. Az eddig észlelt legnagyobb mélységek a 10 000 m-t is meghaladják, de a 8 000 m-nél nagyobb mélységű helyek a Világtenger felületének 1 %-át 6ea érik el.

A világtenger négy nagy medencéjének, a Csendes óceánnak, az Atlanti óceánnak, az Indiai óceánnak és az Északi Jeges ten- 73 -