Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása - 5. A víztömegek mozgása a Földfelszínen
kapacitása számottevően meghaladhatja a száraz állapotban mért hézagtérfogatot. Ezt a víztöbbletet az ilyen kötött talajokban a kiszáradás után található repedések veszik fel, amelyek az átnedvesedéskor ismét bedagadnak. Az 5-7. ábra adataiból következik az is, hogy a vizkapaci- táson felüli (tehát drénezéssel elvezethető, illetve kutakkal kitermelhető) vizek, csak a szemcsés és az enyhén kötött talajokban találhatóak. A szemcsék közötti hézagokat teljesen kitöltő talajvíz szintje fölött mintegy 60 - 100 cm magasságig átmeneti övezet (kapillá- riB zóna) alakul ki, amelyben a víztartalom a teljes telítettségről fokozatosan csökken a talaj természetes vizkapacitásáig, illetve a mindenkori időjárási viszonyoknak megfelelő víztartalomig. A fedőréteg vízviszonyainak alakulásában jelentékeny szerep jut a talajhőmérséklet ingadozásainak, illetve az ezzel kapcsolatos elpárolgási és kicsapódási jelenségeknek is. A fedőréteg belsejében a talajszemcsék közötti levegő gyakorlatilag állandóan vizpárával telitett állapotban van, mert a külső telitettlen légtérrel meglehetősen lassú a kicserélődése. A 2-1. ábrán láttuk, hogy a levegő telítettségi páranyomása a hőmérséklettel igen jelentékenyen változik. Derült nyári napokon a felső néhány deciméteres talajréteg hőmérséklete 10 - 15 C°-nyi határok között ingadozik. A délelőtti órákban, amikor a talaj gyors ütemben felmelegszik, a talajszemcsék közötti levegő relativ nedvessége csökkenni kezd, és emiatt az alsóbb rétegek párával telitett légteréből páraáramlás indul felfelé. Ez végső fokon a talajvíz gyorsütemü párolgásához vezet mindaddig, amig a felsőbb rétegek ismét telitetté válnak. Este és éjszaka a talaj gyors lehűlése következtében a délelőtti és déli órákban felhalmozódott pá- ramennyiség jelentékeny része a felsőbb rétegekben kicsapódik és visszaszivárog a talajvízhez. A Kecskemét környéki homok talajokban a napi hőmérsékleti ingadozás fenti hatására a 2,5 m mélységben lévő talajvizszint hajnaltól délutánig 8-10 cm-t süllyed, azután hajnalig pedig 5-8 cm-t emelkedik /5-8. ábra/. A süllyedés és az emelkedés különbsége mutatja a terület tényleges napi párolgási veszteségének a hatását [s].- 71 -
