Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

A természet vízháztartása - 5. A víztömegek mozgása a Földfelszínen

amely a vízzel folytonosan kitöltött kétfázisú /talaj és viz/ víztartó réteget és a három-fázisú /talaj, levegő és viz/ fedőréteget szétválasztja. A talajvíz szintjének a felszín alatti mélysége a domborzat és a felszíni talajrétegek vízáteresztő képessége szerint néhol gyakorlatilag zérus, máshol 20 - 30 m-nél is több lehet, és időben is változik. A Hagyalföldön, ahol az átlagos talajvizszint 2-7 m-nyire van a felszín alatt és évente 80 - 20 cm-t ingadozik, a csapadéknak mintegy 20-5 %-a jut el a talajvízig. A beszivárgott B vízmennyiség legnagyobb része tehát a fedőrétegből párolog el, illetve jut ismét felszínre.

Ha a felszín,közelében a vízáteresztő fedőréteget közbenső vízzáró rétegek szakítják meg, a tulajdonképpeni talajvizszint fölött kisebb-nagyobb kiterjedésű függő-vlz /"ál-talajviz"/ gyűlhet össze.

A talajvizet tartó felső vizvezető réteg alatt a Földkéreg felső övezetének szerkezeti adottságai szerint számos további víztartó réteg helyezkedhet el, amelyek felülről, vagy - ha a medencék peremvidékein felszínre bukkannak - oldalirányból kaphatják vizüket. A felső rétegek nyomása következtében a rétegek hézagtérfogata a mélységgel fokozatosan csökken és 500 - 800 m alatti mélységekben ritkán találhatók jelentékenyebb víztartó rétegek.

A rétegnyomás és a peremvidékekről átadódó hidrosztatikus nyomás következtében a vizzáró réteg alatti viztartó rétegekben néha "feszitett" /nyomás alatti/ vízfelszín alakul ki. Ezekből a rétegekből a vizzáró réteg átfúrása esetén szivattyúzás nélkül is jelentékeny magasságokig - gyakran a felszín fölé - emelkedik a nyugalmi vizszint /artézi vizek/.

A mélyebb viztartó rétegekbe a vízfolyások medrét keresztező vizvezető rétegek mentén is számottevő vizmennyiségek juthatnak el. Magas talajvizszintü völgyekben Viszont a vízfolyásokat táplálják, vagy rétegvizek és források alakjában felszínre bukkannak a felszín alatti vizek /lásd az 5-3* ábrát/.

A vizben oldódó anyagokat tartalmazó kőzetekben /mészkő, dolomit/ a beszivárgó vizek évezredek folyamán tág barlang járatokat, valóságos földalatti vízfolyásokat alakítanak ki. Az ilyen karsztos területeken a csapadékvíz néhány nap alatt jelentékeny mélységekig /50 - 100 m/ eljuthat és a források vízhozama meglehetősen szorosan követi a csapadókjárást /5-4. ábra/.- 66 -