Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása - 5. A víztömegek mozgása a Földfelszínen
5 A VÍZTÖMEGEK MOZGÁSA A FÖLDFELSZÍNEN Amíg a térszín adott pontjából elinduló vizpéra légköri útja a befogadó légtömeg pályája szerint igen sokféleképpen alakulhat, a csapadékvizek esetében a földetérés helye a mozgás irányát és útvonalát többé-kevésbé egyértelműen meghatározza. A szárazföldi területeken a víztömegek mozgását legfőképpen a nehézségi erő irányítja, de a felszín alatti vizek mozgásában szerepe van számos más erőhatásnak is Aapilláris potenciál, ozmotikus erők, hidrosztatikus nyomás, kéregnyomás, stb./ Az óceánokban és az állóvizekben a szél és a hőmérsékleti hatások a mozgás leghatékonyabb szabályozói. A szárazföldek, vagy az óceánok felszínén jég és hó alakjában felhalmozódott víztömegek rövidebb- hosszabb időre gyakorlatilag kikapcsolódnak a vízkészletek vándorlásából, bár a szél és a tengeráramlások szilárd halmazállapotban is szállítanak vizet. 5-1. A víztömegek mozgása a szárazföldeken A Földfelszínre került vizcseppek - a viz rendkívül csekély kohéziója és belső súrlódása folytán - a felszin legkisebb lejtőin is azonnal megindulnak, és a talajszemcsék közötti apró hézagokban vagy a kőzetek hajszálvékony repedéseiben is utat találnak a felszin alatti rétegekbe. A felszínen lefolyó vizek általában néhány héten belül eljutnak az óceánokig. A felszin alatti vizek útja hónapokig, vagy évekig is eltarthat. A Földfelszín vizeinek mozgáséban kiváltságos jelentősége van a hőmérséklet fagypont alá süllyedésének. Ilyen területeken,- 56 -
