Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

A természet vízháztartása - 3. A párolgás

3.4 A párolgás időbeli eloszlása A párolgás időbeli alakulásának legjellemzőbb vonása - a su­gárzási és a hőbáztartási mérleg többi tagjához hasonlóan - az igen határozott évi ritmus. A sugárzási mérleg alakulásával kap­csolatosan bemutatott 1-4. ábrán néhány példát láthattunk a pá­rolgás évszakos ingadozásainak földrajzi övezetenként! változá­saira. Az ábra 3. és 7. jelű állomásainak adatai arra is rámutat­nak, hogy szárazföldi területeken az elpárologtatható vízkészlet hiánya ezt az évszakos ingadozást igen erősen eltorzíthatja, il­letve a párolgást gyakorlatilag megszüntetheti. A 3-6. ábra a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet pá­rolgásmérő hálózatának egyik állomásáról havi átlagértékek alapján külön-külön mutatja be a nappali /07 és 19 óra közötti/ és éjsza­kai /19 és 07 óra közötti/ párolgás éven belüli alakulását .A 3 m felületű vízzel telt mérőedények adatai arra is rávilágítanak, hogy a vízfelületek nappali és éjszakai párolgása között a viz igen nagy fajhője miatt nincs olyan nagy különbség, mint amilyet a sugárzási viszonyok és a levegő hőmérséklet igen nagyarányú na­pi ingadozása alapján első pillanatra várni lehetne. A szárazföl­di területek párolgásában a talajok sokkalta kisebb a fajhője és a növényi asszimiláció szakaszossága miatt általában lényegesen erősebb a napi ingadozás, mint a vízfelületekében. Az évi összegek ingadozását tekintve a párolgás a vízház­tartás legkiegyenlítettebb járású tényezője. Jól látható ez a 3-7. ábrán, amely a Balaton vizvidókének néhány vizjárási adatát mutatja be az 1921-38. évekre. A felső két sor adatai a Balaton felületére hulló csapadék­ra és a környező területek vízfolyásai évi közepes vízszállításá­ra vonatkoznak. Az alsó sor a tó és a vízgyűjtőterület évi párol­gási adatait foglalja össze. A legnagyobb és a legkisebb érték viszonya a csapadék esetében 3tő , a hozzáfolyás esetében 399 , a vízgyűjtő párolgásában 1,7 és a tó párolgásában 1,6. A csapadék, és különösen a tavat tápláló vízfolyások évi vízszállítása, mint látható, sokkal tágabb határok között Ingado­zik, mint a párolgás. Az alsó két sor adatainak összehasonlítása azt is mutatja, hogy a vízfelületek és a szomszédos szárazföldi területek egyidejű párolgásának alakulásában a hazai éghajlati viszonyok között meglehetősen laza a kapcsolat, mert az előbbiek- 46 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom