Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása - 2. A csapadék
2 A CSAPADÉK A hidrológiai körfolyamat legjellegzetesebb és közvetlenül is jól érzékelhető mozzanata a csapadékhullás. Egy-egy kiadós zá~ poreső valóban szinte szemmel létható lendületet ad a vizkörfor— gás hosszabb szárazságok után szinte állni látszó gépezetének. A csapadék keletkezésének részletes elemzése a légkör fizikájának egyik fejezete. Főbb sajátosságait a hidrológusnak is ismernie kell, mert a keletkezés körülményeivel szorosan összefügg á csapadék jelleg®, nemkülönben területi és időbeli eloszlása is. 2.1 A csapadék keletkezése és fajtái A csapadék a légtérben mindig jelenlévő légnemű vizpárán&k cseppfolyós, vagy szilárd halmazállapotban való kicsapódása. A kicsapódás akkor következik be, ha a levegő hőmérséklete az adott páratartalomhoz tartozó telítettségi hőmérséklet alá száll. A 2-1. ábra bal oldalán a vizpéráv&l telitett levegő hőmérséklete és páranyomása^"^ közötti fizikai kapcsolatot látjuk. Az ábra jobb oldala Budapest havi közepes léghőméraékletének, a páratartalomnak és - a két adatból a baloldali ábra alapján számítható - relativ nedvességnek az alakulását mutatja be. A felszín közelében lévő levegőtömegek, mint látható, általában meglehetősen távol vannak a csapadékképződéshez szükséges telítettségi álla^A vizpára molekulákéval azonos nyomást kifejtő higanyoszlop milliméterben mért magasságának számértéke gyakorlatilag azonosnak vezető a pératartelomgramm/mj-ben kifejezett 'értekével.- 26 ~
