Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása - 1. A Föld vízháztartása
Az R sugárzási mérlegnek, illetve az /K - A/ "felhasználandó hőmennyiségnek" a párolgás /LP/ és a felszín felmelegítése /2/ közötti megoszlását döntően befolyásolják a környezet nedvesség! viszonyai. Ha csapadékban gazdag trópusi vidékről, vagy éppen az óceán valamely pontjáról van szó, az /R - A/ hőkészletnek többnyire legnagyobb része párolgásra használódik fel (lásd az 1 és a 6 jelű állomásokat). Száraz sivatagok esetében, ahol nincs elpárologtatható viz, a talaj felső rétegei kénytelenek igen nagy mértékben felmelegedni (lásd a 2 és 7 jelű állomás adatait). A talajnak ez a vízhiány okozta nagymértékű felmelegedése magára a sugárzási mérlegre is visszahat, mert növeli a tényleges kisugárzást és az albedot, vagyis az R sugárzási mérleg csökkentése által törekszik a szélsőségek tompítására, az egyensúly helyreállítására. A fentiek arra nézve is például szolgálhatnak, hogy az 1-5. ábrán megadott 10 szélességi foknyi átlagtól az egyes vidékek sugárzási viszonyai a helyi adottságok szerint - elsősorban is a párolgás számára hozzáférhető vízkészlet nagyságának és elhelyezkedésének megfelelően - igen lényegesen eltérhetnek. Az Atlanti óceán Anglia és Grönland közötti térségében elhelyezkedő 8. jelű állomás adatai a meleg tengeráramiások igen jelentékeny mértékű hőháztartási szerepére mutatnak rá. Az aridltásl és a lefolyási tényező A Földfelszín sugárzási és hőháztartási viszonyainak fentebbi vázlatos áttekintéséből is kitűnik a hő- és a vízmérleg szoros egymásbakapcsolódása, kölcsönhatása. A Föld felszínére érkező 129 Kai/cm2 évenkénti sugárzási energiának 44 %-a, a visszaverődési és kisugárzási veszteség levonása után visszamaradó, a Földfelszín energetikai folyamataira p valójában rendelkezésre álló 68 Kal/cm .év sugárzási mérlegének pedig 82 %-a a párolgásra, vagyis a vízkészletek folyamatos megújítására, - a viz földi körforgáséra. - felhasznált 56 Kal/cm .évnyi hőmennyiség. A legszélsőségesebb éghajlatú, élettelen sivatagi területek is csak halvány izelitőt adnak arról, mivé változna a Föld felszíne viz nélkül, mert a szomszédos területekről származó légtömegek itt is számottevően mérséklik a hőmérséklet ingadozásait.- 22 -
