Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 10. Geohidrológiai észlelések
lókra gyakran elegendő lehet a fagyott talajréteg vastagságának a figyelemmel kisérése,például a Szovjetunióban rendszeresített igen egyszerű szerkezetű gumicsöves talajfagymérővel [34]. 10.2 A legfelső víztartó rétegek vízviszonyainak számbavétele A medencéket feltöltő és a folyók völgyét szegélyező üledékes kőzetekben talajvíznek, a repedezett kőzetekből (dolomitból vagy mészkőből) álló hegyvidékeken karsztvíznek nevezik a legfelső viztartó rétegeket folytonosan kitöltő és összefüggő vízfelszínt kialakító vizeket. A beszivárgó vizeket felhalmozódni késztető vízzáró fekü elhelyezkedése szerint a talajvizek felszíne általában néhány méternyire, a karsztvizeké néhány tiz-méternyire van a tér- szinttőIT A vízviszonyaikról való folyamatos tájékozódást elsősorban a vizsziningadozások rendszeres észlelése szolgálja. Az utánpótlás módjának és mértékének megállapításához szükség lehet a viztartó rétegekben kialakuló áramlások irányának és sebességének a mérésére is. Talajvizszin-észlelések A talajvizszint heiyzetérőir-lcözelitő módon bármely ásott kút tájékoztat. Az ország talajvizviszonyainak általános tájékozást nyújtó feltérképezésében több ezer használati kút vizszinma- gasságának alkalomszerű nyilvántartásba vétele szolgált elsősorban támpontul [171]. A természetes vizsziningadozások módszeres nyilvántartására azonban a használati kutak - a vízfogyasztás okozta jelentékeny mértékű zavaró hatások miatt - általában nem alkalmasak. A természetes talajvizjárás nyilvántartására a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet külön erre a célra létesített ész- lelőkut hálózatot tart fenn /lásd a 6-1.ábrát/ [172J. A 8-10 cm belső átmérőjű, perforált vascsőből vagy porózus betoncsőből épített észlelő kutakban általában 3 naponként végeznek észlelést. A talajvizszint pillanatnyi helyzetét legegyszerűbben a 10-3. ábra szerint mérőszalaggal, a kút pereménél lévő "e" beosztásérték és- 232 -
