Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 10. Geohidrológiai észlelések
10. GEOHIDROLÓGIAI ÉSZLELÉSEK A szárazföldekre hullott csapadék legnagyobb része - amint az 5- fejezetben láttuk - beszivárog a talajba. A beszivárgás mélysége - a talaj, illetve a Földkéreg felső rétegeinek vizvezető és víztartó képessége szerint - néhány cm-től több száz, sőt több ezer méterig terjedhet. A természet vízháztartásával és a vízkészletek folyamatos megújulásával kapcsolatos kérdések tisztázása céljából a hidrológiai észlelőhálózatoknak a felszín alatti vizekre is ki kell terjedniök. A legfelső viztartó rétegekben /a talajvízben és a karsztvízben/ és az ezek feletti fedőrétegben az időjárási események hatása többnyire meglehetősen gyorsan érvényesül, a vízviszonyok alakulását tehát csak viszonylag sűrűn /hetenként, naponként/ megismételt, esetleg folyamatos észlelésekkel lehet figyelemmel kisérni. A mélyebb viztartó rétegekhez általában csak igen nagy késleltetéssel és többé-kevósbé letompitottan jut el a felszínen lejátszódó vízjárás! események hatása. A bennük felhalmozódott vízkészletek nagyságáról és mozgási viszonyairól ezért általában egyetlen vagy hosszabb időszakonként megismételt néhány kutatófúrás eredményei alapján szoktak tájékozódni. Az alábbiakban a felszín alatti vizek felhalmozódásának és mozgásának számbavételére irányuló hidrológiai észleléseket és mérési eljárásokat tekintjük át. A vízviszonyok alakulását megszabó talajtani és geológiai adottságokról más tantárgyak nyújtanak tájékoztatást.- 227 -
