Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 9. A vízhasználatokkal kapcsolatos hidrometriai munkák
illetve ajánlás készült, A segédletek a Béretek »elválasztásán kivül az átbukó vízhozamok számitására is alkalma- sak [24, 92-100. lap]. Mérószükületek A méróbukóknál általában sokkalta kisebb esésveszteséggel /vizlépcsőmagassággal/ tó- FenéklépC8Ővel egybeépített öez- ködnek az átfolyási szelvény szetett szelvényű széles küszö- szélességének csökkentésén ala- bukó [24, 90. lap] puló mérószükületek. Ha a szűkítés mértéke elegendóen nagy abhoz, bogy a műtárgy "torkában” rohanó vizmozgás /pontosabban az áramló és rohanó mozgás közötti határállapot/ alakuljon ki, az átfolyó vizhozam és a szűkület feletti szakaszon észlelt vizállásmagasság között egyértelmű és pontos kapcsolat határozható meg. Minthogy a mérőszűkületeknél nincs, vagy igen alacsony a fenékküszöb, hordalékra nem érzékenyek. Ha a szűkület mindkét oldaláról átmeneti szakasszal /kon— fuzorral és diffuzorral/ kapcsolódik a csatorna szelvényéhez« Yenturi-csatornáról beázélünk, amelynek újabb és hidraulikailag kedvezőbb kialakítású változata a hazai mérésekben is alkalmazott Parshall—csatorna /9—4. ábra/. Azt a szűkületet, amelyhez csak a felső vizszint oldalán csatlakozik átmeneti szakasz /konfuzor/, mérőtoroknak nevezik. Legismertebb típusa a részletes hidraulikai vizsgálatok alapján megtervezett Baloffet-féle mérőtarok [l57]. Az átmeneti szakasz elvileg a szűkület mindkét oldalán elhagyható. A csatornában ilyen módon oldalról, bukóélszerüen benyúló mérőperemek olcsó és egyszerű szerkezetek, de esésveszte— ségük az előbbi két típusénál sokkalta nagyobb, pontosságuk pedig kisebb. A mérószükületek tervezésében — a bukóéhoz hasonlóan — az alsó vizszin duzzasztó hatásának a kiküszöbölésére kell törekedni, mert egyébként az átfolyó vizhozam megállapításához az alsó viszin folyamatos észleléséről is gondoskodni kell.- 215 -
