Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken
A különféle hidraulikai számítások céljára a meder és a hullámterek főbb adatait a £ = const vízhozamokhoz tartozó vízfelszínek alapul vételével megszerkesztett háromváltozós hosz- szelvényekben célszerű összefoglalni [lOö] /8-27. ábra/. A tározómedencék és az állóvizek medrének feltöltődése A tározómedencék vagy a tómedrek feltöltődésének üteméről legegyszerűbben ismételt mederfelméréssel lehet tájékozódni. Ha a feltöltődés okait és folyamatát közelebbről is meg kell állapítani, számos további mérésre van szükség [68]. Folyamatosan számba kell venni mindenek előtt a medencébe belépő és az onnan eltávozó vizek szilárd és oldott hordalékát, mert többnyire ez a feltöltődés legjelentékenyebb tényezője. Erős hullámzásnak és nagy vizsziningadozásoknak kitett medencék feltöltődésében a parteróziónak is igen jelentékeny szerepe lehet, amiről megfelelően kiválasztott nyilvántartási szelvények, illetve partszakaszok ismételt felmérésével lehet tájékozódni. A szél hordta por mérésére az ipartelepek levegőszennyezettség! vizsgálatában alkalmazott módszereknek megfelelően 20 - 30 cm átmérőjű nyitott mérőedényeket helyeznek el, amelyeket általában havonta gyűjtenek be, illetve cserélnek ki [l40}. A hosszú múltra visszatekintő állóvizek feltöltődésének vizsgálatában hasznos támpontul szolgálhat a különböző mélységű iszaprétegek kormeghatározása /virágpor-elemzések, rádiókarbon vizsgálatok/ [l4l], a térképtári és levéltári adatok feltárása, továbbá a régészeti kutatások is [145]. Az élővilág számára kedvező fizikai és kémiai viszonyok esetében jelentékeny szerepe lehet a meder feltöltődésében a növényi és állati szervezetek tápanyag forgalmának. A viztér és a felső iszapréteg szerves anyag termelésének és az ennek végső termékeként keletkező üledékeknek megállapítására a hidrobiológia vizsgálati módszereihez kell folyamodni [142] [143][68, 32-40. lap].- 206 -