Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken

8-23. ábra

Példa a hordáiékhozam és a vízhozam közötti statisztikai kapcsolat meghatározására [23, 434. lap]

időszak csapadék viszonyai, a talaj állapota, az esőzés területi eloszlása, a talajfagy, stb./ A folyók évi hordalékazállitásáról részletes tájékozódást csak megfelelően sűrű /naponkénti, vagy néhány naponkénti/ mérések alapján lehet szerezni, mert a hordalék- töménység áradó víznél többnyire jóval nagyobb, mint apadáskor, de attól is erősen függ, hogy az áradást hozó eső mennyi hordalékot talál a felszínen.

A lebegtetett hordaléknál is sokkalta nehezebb a vízfolyás fenekén görgetett hordalék mérése és folyamatos nyilvántartása.

A görgetett hordalékot leggyakrabban a fenékre kötélzeten leeresztett hordalékfogókkal mérik. Az igen sokféle szerkezeti kialakításban és méretben készülő hordalékfogók [21, 497-501 lap] /8-24. ábra/ közös hátránya, hogy /l/ az átlagosan 100 cm x 50 cm alapterületű és 20 - 50 cm magasságú fogó-ládák a legkörültekintőbb hidraulikai kialakítás esetén is számottevően megváltoztatják a fenékmenti áramlásokat és /2/ nagyon nehéz objektiv utón tájékozódni, hogy a néhány perces mintavétel az adott helyre, illetve a keresztszelvény egyes sávjaira hosszabb idő átlagában is jellemző adatokat szolgáltat-e. A hordalék mozgása ugyanis lökésszerűen megélénkülő, majd csillapodó, és a hordalék különböző nagyságú szemcséi különböző mértékben vesznek benne részt.- 200 -