Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken

csak lazább vagy szorosabb statisztikai kapcsolatban van a hosz- szabb szakaszokon észlelhető A H vizszintkülönbséggel [l05][l06].

A fenti meggondolások alapján a változó méretű duzzasztásnak /leszívásnak/ kitett szakaszokon a vízhozamok nyilvántartására szolgáló segédletek megszerkesztése az alábbiak szerint történhet:

1. Táblázatba foglaljuk a vizhozammérési adatokat és minden méréshez megállapítjuk az egyidejű AH értéket /8-1. táblázat. 1-4. oszlop/.

8-1. táblázat

A vizhozamgörbe szerkesztése változó duzzasztásu szakaszon /Hármas-Körös, Szarvas/

Sorszám

A mérés napja

Vízállás

U

Vízhozam

a

1

•

f

1^

A11/A!10

A90‘- 2m

Qo

Q/Q0

cm

m2 3/s

m

m3/s

11)

(2)

(3)

14)

(5)

16)

17)

1

1937. febr. 13

412

246

3,07

1,54

186

0,33

2

ápr. 11

551

7!

0,29

0,14

288

0,25

3

ápr. 14

512

102

0,43

0,22

256

0,40

4

ápr. 17

473

UB

0,63

0,32

227

0,52

5

ápr. 18

493

225

1,61

0,80

242

0,93

6

ápr. 19

538

272

2,33

1,16

275

0,99

7

ápr. 20

574

372

2,79

1,40

315

1,18

8

ápr. 22

518

419

2,85

1,43

366

1,14

9

1937. ápr. 26

548

294

1,85

0,92

290

1,01

2. Kiválasztunk egy az átlagoshoz közelálló Aértéket, kiszámítjuk a AH/ A^ hányadosokat /5. oszlop/ és a szokásos módon a £ = f /H/ koordinátarendszerben ábrázolt pontok mellé Írjuk őket, hogy megrajzolhassuk a AK/= 1 esetnek megfelelő alapgörbét /8-12/a. ábra/.

3. Kiszámítjuk a ténylegesen mért és a mérés időpontjában észlelt vízálláshoz tartozó vízhozamok Q/Q0 hányadosát /7. ősz*- 183 -