Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken

továbbitó kötél

feszito\ csőr ló t távolság beállításhoz

8-10. ábra

Kötélpályáról való mérés közepes vízfolyáson [24, 24. lap]

időtartamban feljegyzett jelzések számából,vagy a jelzések közötti időtartam mérése utján számítható. Nagyobb vízmélység és sebes áramlás esetében a műszer alatt ólomsulyt helyeznek el, hogy a műszer leeresztő kötele, amennyire lehet, függőleges helyzetben maradjon és igy a szárny vizszin alatti helyzetét pontosan ismerjük.

A műszerek mérete és szerkezeti megoldása a szerkesztésüknél alapul vett mérési feltételek /vízmélységek, áramlási sebességek, a kezelés módja, s'tb./ szerint igen sokféle. A hazai méréseknél a 8-9. ábrán látható Zsesztovszkij-rendszerü műszereken kivül az Ott. Neyrpic. Herheulldze»továbbá a régebbi évtizedekből megmaradt Lange és Berényi tipusu műszereket használják. Az újabb műszerek leglényegesebb elemeinek, a vitorláknak a számát, méretét és alakját részletes laboratóriumi kísérletek alapján választják meg [97]. A müszerszerkesztés fontos kérdése a vitorla csapágyazásának a viz és a hordalék elleni védelme, továbbá - rögzített elhelyezésű műszer esetén - a ferde irányú rááramláskor felléphető mérési hibák kiküszöbölése [96].

A jelzőberendezés segítségével mért *’n" átlagos fordulatszámból a műszer hitelesítési görbéje alapján lehet a "v" áramlási sebességet megállapítani. A hitelesítési görbét állóvizü medencében /csatornában/ ismert sebességű vontatás során észlelt fordulatszámok alapján határozzák meg. A vontatás történhet egye- 174 -