Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken
Távjelző vízmércék Az árvízvédelmet vagy vízierőművek és tározómedencék üzemének Irányítását szolgáló szervek számára igen fontos, hogy az uralkodó vízállásokról mielőbb tájékozódjanak. Ezt a célt szolgálják a távjelző vízmércék. Az ilyen berendezések lehetővé teszik, hogy a szolgálatot ellátó személy minden időveszteség nélkül és együttesen tekinthesse ét a vízrendszer felsőbb állomásain kialakuló vízállásokat. Szerkezetüket, illetve működési elvüket tekintve a távjelző vízmércék többnyire elektromos ellenállás változássá, vagy impulzus számmá alakítják ét a vízállás változásokat [48][24, 159-163. lap]. Az utóbbi években alkalmaznak olyan elektronikus berendezéseket is, amelyeknek érzékelő szerve a mérce elektromos modeljén a "0" pontból kiindulva esetenként "kitapogatja" a vizszint pillanatnyi helyzetét és a távjelzés az állandó sebesség8-8 ábra gél moz8° érzékelő elem utjárnak időtarPélda a maximum vizmér- tamát [41» 5°“31- lap]C48]» va& az át“ haladott beosztások /elektródák/ számát közvetíti a jelző és regisztráló berendezéshez. Az utóbbi elven működik a hazai hálózat viszonyainak szem előtt tartásával szerkesztett Bedeus- féle távjelző vízmérce. A vizállás magasságát, vagy annak megváltozását kifejező jelzések továbbítása elektromos vezetékek helyett ultrarövidhul- lámu rádió adó-vevő berendezéssel is történhet [48][49], A folytonos működésű automatikus távjelző berendezéseknél bizonyos körülmények között előnyösebbek az esetenként "megkérdezhető" jelző—berendezések,vagy a távbeszélő hálózatba kapcsolt félautomatikus berendezések, amelyek hivásra bemondják a vízállást [50], ce szerkezeti megoldására [21, 355. lap]- 170 -
